Az Egyensúly Intézet idén is elkészítette a magyarországi városok és falvak fejlettségi rangsorát, a Településindexet. A KSH nyilvánosan hozzáférhető adataira épülő kutatás külön rangsorolja a megyei jogú városokat, a budapesti kerületeket, a közepes- és kisvárosokat, valamint a falvakat. A 2026-os helyezések és pontok interaktív térképen is elérhetőek, böngészhetőek.

A Településindexet 2023-ban dolgozta ki az Egyensúly Intézet, az első eredményeket pedig 2024 januárjában publikálták. Az első kiadásban a legfrissebb rendelkezésre álló adatok 2021-esek voltak, és 2014–2021 közötti változást mértek. Azóta évente frissítik az indexet.

Idén az első helyet Székesfehérvár, a másodikat Veszprém, a harmadikat Eger szerezte meg. Nagy meglepetésre a dobogóról éppen Győr maradt le negyedikként, ötödik Pécs lett, hatodik és hetedik pedig Nyíregyháza és Debrecen. Ezen települések kerültek tehát Szeged elé rangsorban. Szegedet a rangsorban Szombathely és Miskolc követi a 9. és 10. helyen. Szeged ”szomszédjai” közül pedig Kecskemét a 11., Szolnok a 12., Békéscsaba pedig a 14. helyet szerezte meg.

A 2024-ben publikált listán Szeged azzal emelkedett ki, hogy itt volt a legnagyobb arányban a diplomások száma a lakosságon belül. Ekkor azonban még 2021-es adatsorokat használtak az összehasonlításokhoz. Szeged akkoriban a 7. legfejlettebb megyeszékhely volt, 2026-ra a 8. helyet szerezte meg. 2014-hez képest viszont még ez az érték is 2 helyes javulásnak felel meg a térkép szerint.

A 2025-ös indexben Székesfehérvár maradt az első, de Eger feljött a második helyre, Veszprém pedig a harmadikra csúszott vissza. Az intézet akkor külön kiemelte, hogy az észak-alföldi megyeszékhelyek – Szolnok, Debrecen és Nyíregyháza – sokat fejlődtek, miközben a dél-alföldi hármas, Békéscsaba, Kecskemét és Szeged nem tudott lépést tartani.

A most szeptember elsején megjelent 2026-os listán Szeged esetében van egy újdonság. Egy erősödő központ ugyanis kedvezően és kedvezőtlenül is befolyásolhatja a környező településeket: Szegeden úgynevezett tovagyűrűzésről beszélhetünk, amikor egy erős központ fejlődése a környező településeket is segíti. A legerősebb növekedési pólusok között 2026-ban a budapesti agglomeráció, a Szeged körüli településgyűrű és a Mátra déli előtere található.

Az index egyik mérőszáma a népességmegtartó-képesség, ami általában korrelál a fejlettséggel, de nem minden esetben. Bár Szeged és nagyon sok más település lakosságszáma is csökken, ennek részben oka az elköltözés. Ez utóbbi viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ország más részeibe költöznek helyiek, hanem sokan pont az elővárosokban kötnek ki. Szegeden a fentiek alapján ez nagyon jó hatással van a környező települések fejlettségére.

A regionális és megyei Településindex-pontszámok átlagát a megyeszékhelyek szintje alatt gyakran néhány kiemelkedően gyorsan fejlődő település befolyásolja. Ezeket nevezik hajtótelepüléseknek. Csongrád-Csanád megyében ez meglepő módon Csongrád lett, ami kapcsán húzófaktornak azt említi a kiadvány, hogy csökkent a fiatalkori munkanélküliség, miközben nőtt a jövedelem és a gépkocsi-ellátottság.

Az idei adatok alapján tehát a nagyobb városok a fejlődési versenyben sprinterként haladtak előre, miközben a legtöbb kisebb település inkább lassú sétával követte őket. Bár 24 kivételével a legkisebb települések is fejlődtek, a változás mértéke jelentősen elmaradt a nagyobb településekétől. A középvárosok fejlődése nemcsak Budapestétől és a megyei jogú városokétól maradt el, hanem bizonyos falvak is nagyobb előrelépést mutattak náluk. A kutatás készítői szerint mindez azt a benyomást keltheti, mintha a középvárosokról a politika és saját közösségük is megfeledkezett volna.

A 3154 magyar település rangsorának elkészítéséhez 53 indikátort és több mint 360 ezer nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adatot használtak fel a készítők. A Településindex célja, hogy objektív mutatók alapján tegye összehasonlíthatóvá a városok, kerületek és falvak fejlettségét. A készítők szerint ugyanis gyakran benyomások, újságírói vagy szakértői vélemények, illetve a polgármesterek hatásos közösségi médiás kampányai alapján alakul ki kép egy település fejlődéséről.

A kutatás nemcsak azt mutatja meg, hogy egy település mennyire fejlett, hanem azt is, hogy 2014-hez képest milyen mértékben változott a helyzete.

A lista ugyanakkor nem az élhetőséget méri, mert abban nagyon sok szubjektív változó van,

hanem azt igyekszik megmutatni, hogy egy település mennyire jövőképes, illetve mennyire tekinthető jövőállónak. A Településindex továbbá nem a polgármesterek teljesítményét értékeli, mivel egy település fejlődése a legtöbb esetben nem kizárólag a vezetőjén múlik. Összességében 10%-ban meghatározó tényező például az, hogy egy adott település mennyire van közel Budapesthez és mennyire magas a diplomások aránya.

A jobb és rosszabb adottságú települések fejlettségének kiegyenlítéséhez általában szükség van valamilyen kompenzációs mechanizmusra. A kutatás szerint ugyanakkor a szolidaritási adó magas elvonásai inkább fékezték a régiók motorjainak számító városok fejlődését, így a kiegyenlítés mellett a fejlődési képesség is fontos szempont marad.

A készítők a rangsoroláshoz 53, megfelelően súlyozott indikátort használtak, köztük a 25 év alatti nyilvántartott álláskeresők arányát, a szelektíven elszállított hulladék arányát, a közúti és tömegközlekedési kapcsolatokat, valamint a belföldi oda- és elvándorlás különbségét. Vizsgálták többek között a bűncselekmények számát, a diplomások arányát, az egy lakosra jutó helyi iparűzési adót és az szja-alapot képező belföldi jövedelmet, a közüzemi infrastruktúrát, valamint a színházba járók számát és a játszótereket is. Az összes indikátor és a mérési módszertan a Településindex honlapján érhető el.

A Településindex honlapján a polgármesterek azt is megvizsgálhatják, hogy településükön melyek azok a beavatkozási pontok, amelyek javításával érezhető előrelépést lehet elérni. A kutatás így nemcsak rangsort közöl, hanem a fejlesztési lehetőségek azonosításához is használható adatokat kínál.