Az elmúlt napokban Alsóvároson egy társasház építését megelőzően végeztek feltárást a Móra Ferenc Múzeum munkatársai. A területen középkori és török kori jelenségek mellett más korszakok is képviseltették magukat – írják közösségi oldalukon.
Egy 5. századi szarmata település részleteként több kemencét és tárológödröt tártak fel, e ezen kívül egy avar kori ház is a szelvénybe esett, melyből egy orsógomb került elő. E két korszak leletei azért kiemelkedően fontosak a Múzeum szerint, mert a város területéről igen ritkán kerülnek elő. Ennek oka részben a beépítettség, mely nehezíti a régi korok kutatását.
A szarmaták egyébként a kelet-európai sztyeppéken az i. e. 3. századtól az i. sz. 4. századig élő iráni nyelvű lovasnomád népesség, törzsek összefoglaló elnevezése. A szarmaták évszázadokon át vezető szerepet töltöttek be az eurázsiai sztyeppén és gyakran rész vettek az antik történelem alakításában. Benépesítették a Közép-Ázsia és a Duna közötti hatalmas területet, kapcsolatot tartottak Kínával, a dél-ázsiai magaskultúrákkal, valamint a görög-római világgal is.
A szarmaták az i. sz. 1. században érkeztek a Kárpát-medencébe. Egyik törzsük, a jazigok Róma oldalára álltak a dák–római háborúkban, majd letelepedtek a Nagyalföldön. A 160-as évek elején germánokkal szövetségben támadták Pannóniát és Daciát. A 2. század végén új szarmata csoportok érkeztek az Alföldre, a 3. században újra támadták Pannóniát, ami Dacia kiürítéséhez vezetett. A 4. században a belháborúk és a rómaiak elleni támadások jellemezték őket. A hunok előretörése után egyes csoportjaik nyugatra indultak, míg mások helyben maradtak.