Állatcsontokat és ősi karámokat is találtak a BYD földjein

Kerámiákat és állatcsontokat, valamint marhák, esetleg juhok éjszakai elzárására szolgáló karámok helyét tárták fel a régészek eddig a BYD elektromosautó-gyár leendő területén.

Varga Sándor, a Móra Ferenc Múzeum régésze a Szeged Televíziónak elmondta, az alacsonyabban fekvő területeket a Tisza gyakran elöntötte régen, ami nagyon kedvező volt a nagyállattartás szempontjából, itt legeltették ugyanis az állatokat. Míg a magasabban fekvő földeken temetkeztek, a kettő között elhelyezkedő részen voltak az itt élők városai. Erre utal az is, hogy a BYD területén lévő kutatógödrök egy részéből kerámiák és állatcsontok kerültek elő.

Ezen a területen az őskortól a kora újkorig találtak régészeti leleteket. Megtelepedtek itt a késő bronzkori emberek, a vaskori kelták, a római korban a szarmaták, majd az avarok és a honfoglalást követően a magyarok. „Például az Alföldön itt találták meg az első paleolit leleteket, de a második világháború után a terület kutathatósága lecsökkent a szomszédos szovjet laktanya kialakítása miatt” – ezt már a Délmagyarországnak nyilatkozta Varga.

A terület egy része az 1879-ben felfedezett „Szeged 1” nevű lelőhely, ekkor ugyanis a nagyárvíz pusztítását követő töltésépítéshez a nyersanyagot az öthalmi dombokból termelték ki. „Rengeteg kubikos dolgozott itt, nagyon sok régészeti leletet találtak. Tizedik századi lovas és fegyveres férfi sírok, szarmata temetkezések mellett bronzkori telepjelenségek, gödrök, tűzhelyek kerültek elő. A megmentett tárgyak alapján avar kori temetkezésre és a középkori megtelepedésre is van adatunk”

Sóskúti Kornél, a régészek vezetője azt mondta a Szeged TV-nek, a szerencse szerepe jelentős a feltárásoknál, ám mást ért ezalatt a beruházó, és mást a régeszeti szakma. Előbbinek ugyanis az a szerencsés, ha a szakemberek nem találnak olyan leletet, ami akadályozná a beruházást, ez eddig teljesült. Ugyanakkor vannak olyan leletek, melyeket a Móra-múzeumba visznek.

A BYD földjein elsőként a felszínen kerestek leleteket, ez a szakasz decemberben lezárult. A második fázisban pedig elkezdték a 250 kutatóárkot ásni markolókkal januárban, ez a tervek szerint március közepére lezajlik. Az árkok két méter szélesek és összesen 60 kilométer hosszt adnak ki, 120 ezer négyzetmétert ölelnek fel. Az árkokban a sárgás színű, foltként jelentkező elváltozásokat keresték, mely a korabeli élet nyomainak meglétére utal. Nemrég egy késő vaskori, kelta település egyik anyagnyerő és tárolóhelyére bukkanhattak.