Az állami építési beruházások új, 2035-ig szóló keretprogramja részeként az Építési és Közlekedési Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely részletesen felsorolja a következő években megvalósuló projekteket – vette észre a Portfolio.

Az újdonság nem magukat a projekteket jelenti, hiszen ezeket már sok éve, akár évtizede tervezik megvalósítani, vagy tervezés, előkészítés szintjén már meg is valósultak. A lap szerint az újdonság az, hogy most először egy egységes, ágazati bontású és 2035-ig előre tekintő állami beruházási keretprogramba rendezték őket.

További újdonság, hogy a rendelet a nemzetgazdasági miniszter és az építési és közlekedési miniszter számára kötelezővé teszi: a jövőbeni költségvetési források allokációját ehhez a keretprogramhoz kell igazítaniuk, szükség esetén más kormányhatározatok módosításával vagy visszavonásával.

A listán szereplő beruházások becsült összértéke több mint bruttó 9500 milliárd forint.

A három legnagyobb értékű projekt a Tisza menti komplex árvízvédelmi program (több mint 400 milliárd forint), a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése (közel 350 milliárd forint) és az országos kórházfejlesztési program első üteme (mintegy 300 milliárd forint).

A felsorolt projektek között van számos szegedi és környékbeli is. Egyes beruházások csupán energetikai felújítást jelentenek állami szervek épületeinél, de természetesen vannak nagyobb volumenűek is, mint például vasútvonalak felújítása, a reptér átalakítása és a harmadik Tisza-híd megépítése. Az alábbiakban felsoroltuk a Szegedet érintő nagyobb projekteket.

Sok vasút, régóta várt híd- és reptérfejlesztés

• 32,7 milliárot rendeltek a Szeged–Makó vasúti elővárosi közlekedés fejlesztésére, ami meglepő módon a 2025–2031-es időszakban szerepel a listán.
• Ami még meglepőbb, hogy az új Tisza-híd 100 milliárdos beruházása csak a 2031–2036-as időszakban szerepel, pedig előfeltétele a makói elővárosi vasút projektjének. A dátum viszont nem meglepő, jelenleg a bruttó 390 milliárdosra saccolt mohácsi Duna-hídra koncentrál a kormány, és a szegedi híd előtt még áll néhány elhárítandó akadály.
• A vasúti beruházások közül a már majdnem biztosan induló Kiskunfélegyháza–Szeged vonalszakasz korszerűsítésére közel 221 milliárdot irányzott elő a kormány, míg
• a Szeged–Békéscsaba vasútvonal korszerűsítésére több mint 335 milliárd forintot, ami brutális összegnek tűnik. Ez utóbbi projektet érdekes módon a 2025–2031-es időszakra rakták, erősen kérdéses, honnan lesz rá (uniós) forrás.
• Több várossal együtt – Debrecen, Miskolc – szerepel Szeged is egy összesen 100 milliárdos tram-train fejlesztési projektben is. Itt leginkább a szabadkai és a makói tram-train jöhet szóba 2036-ig.

• A szegedi repülőteret is fejlesztenék 2036-ig, melyre mindössze 4 milliárd forint jutna. Ez az összeg szinte megegyezik a kecskeméti vagy a győri reptérfejlesztési kerettel, ám eltörpül a debreceni reptérre szánt 33 milliárd, vagy például a békéscsabai légikikötőre szánt 42 milliárd (!) forinthoz képest.

Útépítések: százmilliárdtól a néhány százmillióig

• A szegedi ipari zóna csapadékvíz-elvezetését 32,3 milliárd forintból építenék ki, ez a projekt már jelenleg is zajlik.
• Két ütemben, 2025-től 2036-ig 10–10 milliárd forintot ütemeztek különböző szegedi útépítésekre, melyek egy része jelenleg is folyik a BYD gyárépítése okán.
• Egészen elképesztő az a 350 milliárd forintos összeg, amit a 47-es út 2×2 sávosítására allokálnak Szeged és Békéscsaba között. A 2031-ig tervezett projekt nem tartalmazná az algyői közúti Tisza-híd négysávosítását, ez utóbbit 2036-ig valósítanák meg egy másik projektben: a 47-es út Békéscsaba–Berettyóújfalu közötti szakaszának bővítésével, ami szintén bruttó 350 milliárd forintra lett saccolva így.

• Az M9-es autópálya Szeged felőli szakaszára (a kiskunhalasi 53-as főúttól az M5-ös és M43-as autópályákig) 2036-ig 270 milliárd forintot irányoztak elő.
• 1 milliárd forint jutna 2036-ig a kiskundorozsmai Szilva utcai körforgalom megépítésére.

Kerékpárutak Szeged környékén

• A Szeged–Röszke közötti szakaszra 1,5 milliárd forintot,
• a Balástya–Szatymaz–Szeged között kerékpárút építésére 3,85 milliárdot,
• a Szeged–Domaszék közötti szakaszon az M5 autópálya fölötti hiányzó kerékpárút kiépítésére közel 1 milliárdot,
• míg a Szeged–Hódmezővásárhely hiányzó szakasz építésére 1,3 milliárd forintot szánnak 2031-ig.
• Emellett tervezik a Mindszent–Szegvár–Szentes között kerékpárút építését 3,9 milliárdért,
• a Zsombó–Szatymaz között kerékpárút építését 1,22 milliárdért,
• a Forráskút–Üllés között kerékpárút építését 1,02 milliárdért,
• a Szatymaz–Sándorfalva között kerékpárút építését 725 millióért
• és a makói Maros-parti kerékpárút építését 565 millióért.

Új Pick-csarnok és röplabda aréna

• Sportberuházásokból sincs hiány. A Pick Szeged kézilabdacsapatnak építenének egy munkacsarnokot a Pick Aréna mellé 2,35 milliárd forintért. Ez a beruházás már sínen van, egy korábbi városi tervtanácson is tárgyalták, az építkezés a következő években kezdődhet.

• A Szegedi Vasutas Sportegyesület több mint 2 milliárd forintot kapna meglévő sporttelepük felújításához, emellett
• a Szegedi Röplabda Sportegyesület számára röplabda csarnok tervezését és építését irányozták elő 2031-ig, több mint 6 milliárd forintból.
• A makói Honvédelmi Sportközpontok első ütemére 1,65 milliárd forint jutna.

Egyetemi és közoktatási fejlesztések

• A Szegedi Tudományegyetem különböző fejlesztéseire – ezeket nem részletezték tételesen – is előirányoztak 95 milliárd forintot 2031-ig. Ez az összeg nagyjából arányos a többi nagy vidéki – alapítványi – egyetemnek tervezett forrással, a Debreceni Egyetem például 90,5, a Pécsi Tudományegyetem 85 milliárdot kapna.
• A Hódmezővásárhelyi Cseresnyés Kollégium fejlesztése 2,56 milliárdos tételként,
• míg két meg nem nevezett hódmezővásárhelyi gimnáziumfelújítás 7,2 milliárd forintos tételként szerepel a listán.

Épületfelújítások, energetikai beruházások

• A szegedi katasztrófavédelemnek és hivatásos tűzoltóparancsnokság épületének villamoshálózatát 208 millió forintból,
• a hódmezővásárhelyi hivatásos tűzoltóparancsnokság épületének villamoshálózatát pedig 80 millió forintból újítanák fel 2031-ig.
• A Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság Hunyadi téri és Kossuth Lajos sugárúti épületeinek energetikai felújítására 168 és 589 millió forint jutna 2031-ig.
• A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Bécsi körúti épülete 86,4 millióból kapna új hőszivattyút és okos termosztátot, míg a Derkovits fasoron 64,8 millióból építenének új hőközpontot.
• A Hódmezővásárhelyi Rendőr-főkapitányság épületének energetikai felújítására 310 millió forintot fordítanának.

Nem csupán az összesen több mint 9500 milliárd forint az, ami miatt kételkedhetnénk – azon kívül, hogy jövő áprilisban országgyűlési választások lesznek – a projektek megvalósulását illetően: a projektek száma is irreálisnak tűnik. Szegedre vonatkozóan kimondható, hogy a projektek nagy része már szerepelt a 2015-ben bejelentett Modern Városok Programban (MVP) is, 2025-re viszont szinte semmi sem valósult meg belőlük – az összesen sok tízmilliárdos Tiszavirág Sportuszoda és a Pick Aréna kivételével.

Emellett Lázár János minisztériuma nem is olyan régen 270 beruházást függesztett fel, leginkább azért, mert az uniós pénzek nem jönnek jogállamisági aggályok miatt, és az ország jelenleg is gazdasági nehézségekkel küzd. Ami nagyobb léptékű infrastrukturális beruházás most zajlik Szegeden, azt többnyire a kínai BYD elektromosautó-gyártó 2023 decemberében bejelentett szegedi gyárüzemének építése lökte meg. Nem látni tehát, hogy a közeledő országgyűlési választáson kívül mi az, ami miatt ezt a listát komolyan lehetne venni, mint 2035 végéig, vagyis 2036-ra ténylegesen megvalósuló beruházások.