Az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) Anyag-, Környezet-, és Energiatudományi Kompetenciaközpont vezetője, Janáky Csaba a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium (MENL) szakmai vezetőjeként április végén az egyik legsikeresebb nemzeti laboratóriumi projektet zárta le, amely zöld, kislábnyomú energiatechnológiák fejlesztését, a hidrogén és a szén-dioxid előállítási, tárolási és hasznosítási (CCS, CCU) technológiáit tűzte ki célul.

A kutató az egyetemi hírportál kérdésére elmondta, új projektjükben a MENL szén-dioxidos kutatásai során felépített tudást és infrastruktúrát fogják egyetlen konkrét cél szolgálatába állítani: cseppfolyós e-üzemanyagokat, például szintetikus repülőgép üzemanyagot (kerozint) és közúti benzint készítenek megújuló villamosenergia, szén-dioxid és víz felhasználásával.

„Az e-üzemanyag létrehozásának számos technológiai útja lehetséges, többféle kémiai folyamaton keresztül lehet eljutni szén-dioxidból, vízből és megújuló villamos energiából a szintetikus cseppfolyós üzemanyagokhoz. Ezekből mi többet is megvizsgáltunk a nemzeti labor időszaka alatt, és most kiválasztjuk azt, amely a legjobb eredményeket adta” – fogalmazott Janáky.

Az eljárást megpróbálják még hatékonyabbá tenni azzal, hogy továbbfejlesztik a kulcsfolyamatot (Fischer-Tropsch reakció), és a hozzá kapcsolódó egyéb folyamatokat. „Önmagában nem az a nóvum, hogy szén-dioxidból és vízből megújuló villamos energiával üzemanyagokat készítünk. Az újdonság az, ahogyan a folyamat elemeit összerakjuk.”

Rendszerint az történik, hogy a gyártók külön–külön beszerzik a hidrogén, a szén-monoxid és az e-üzemanyag előállítási technológiáját, majd ezekből megpróbálják összeépíteni a rendszert. „Ezután persze szomorúak, hogy nem jó a hatásfoka, túl sok energia kell hozzá” – magyarázta a szegedi kutató, aki szerint a vegyész vagy vegyészmérnök ezen nem lepődik meg, mert tudja, hogy a különböző technológiáknak eltérő munkapontjai vannak. Vagyis különböző körülmények között, eltérő hőmérsékleten, nyomáson működnek optimálisan. Egyenként megvásárolva és összerakva sok veszteségünk lesz az egyes technológiák kapcsolódásánál.

Az új fejlesztés központi bázisa az SZTE Science Park, azon belül is az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomás és a Greennovation Center lesz, ahol a zöld hidrogén és az ipari eredetű szén-dioxid felhasználásával versenyképes árú e-kerozin és e-benzin előállítását tervezik. Janáky Csaba ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a tesztállomáson már korábban saját konténeres hidrogéngenerátort építettek, és megvan a saját konténeres technológiájuk a szén-monoxid-, valamint a cseppfolyós üzemanyag előállítására is.

„Most azt tűztük ki, hogy egy új rendszert építünk, amelyben a maga munkapontján mindegyik technológia elfogadható energiafelhasználással működik, és ez a három munkapont nagyon közel van egymáshoz. Ettől azt várjuk, hogy a teljes folyamat érdemben jobb hatásfokú lesz. Ennek érdekében az egyes részegységek egymáshoz integrálását előbb a laborasztalon, majd a már meglévő eszközökkel a tesztállomáson is elvégezzük. Végül pedig kialakítunk egy új konténert, amelyben hidrogénből és szén-monoxidból energiahatékony cseppfolyós üzemanyag készül. Lesz egy folyamatunk, amely a villamos energiától az e-üzemanyag előállításáig jó paraméterekkel működik, és ezzel a tudással lehet majd felkeresni az ipari partnereket” – tette hozzá.

A fejlesztés időszerűségét növeli, hogy az Európai Unióban jogszabály írja elő, hogy 2030-tól milyen részarányban kell majd szén-dioxid bázison készített komponenst keverni a repülőgépek, és később közúti gépjárművek üzemanyagába. Janáky Csaba szerint erre a kihívásra azért nem épülnek még a nagyméretű gyárak, mert a szereplők az előállítási technológia hatékonyságának növelését várják.

„Jelenleg a legtöbb piaci szereplő a folyamatnak legfeljebb az egyik részéhez ért. Mi viszont azt gondoljuk, energiát lehet spórolni a részfolyamatok optimális integrálásán. Hogy ez mennyi energia lesz, az a projekt megvalósítása során fog kiderülni”– jelezte az SZTE professzora.