A szegedi harmadik híd építését a Szegedi Tudományegyetemmel való tárgyalások is döntően befolyásolják, hiszen a nyomvonal érinti az egyetem hőközpontját, árulta el még november közepén Lázár János az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szegedi turnéján, mely során Botka László polgármesterrel közösen bejelentették, milyen helyi fejlesztések várhatóak az elkövetkezendő években.
„Ez az első lépés. Amíg az egyetem ezt nem fogadja el, addig nehéz továbblépni” – utalt arra a miniszter, hogy egy nehéz tárgyalásra számít az egyetemmel. A híd nyomvonala – ami véglegesnek tekinthető – ugyanis érinti a hőközpont mellett további öt épületet is, melyeket ki kell váltani és felépíteni máshol, 8–10 milliárd forintból.
A miniszter elmondta, 2026 áprilisára várható leghamarabb az, hogy elkezdhetik a munkát az egyetemi épületek kiváltásával, és csak ezután jöhet a hídépítés maga. A fentiek alapján tehát úgy tűnhet, hogy az SZTE a fő akadálya a hídépítésnek. Emiatt múlt szerdán érdeklőtünk az egyetemnél és az ÉKM-nél is arról, hogy vannak-e nézeteltérések a harmadik híd miatti épületkiváltások kapcsán, illetve mennyire kemény tárgyalások folynak, várható-e emiatt csúszás a korábbi tervekhez képest.
Megkeresésünkre az ÉKM azt írta, a harmadik Tisza-híd fejlesztésének előkészítésébe már bevonták a Szegedi Tudományegyetemet. „A végleges, kompromisszumos nyomvonal ismeretében valóban megállapítható, hogy több egyetemi épület áthelyezése is szükséges lesz. Azonban jelenleg is zajlanak az egyeztetések az érintettek között, így további információval a későbbiekben tudunk szolgálni.”
Az egyetem bár nem válaszolt megkeresésünkre, Fendler Judit, az SZTE kancellárasszonya azonban a múlt héten, egy héttel a Botka–Lázár csúcsot követően megosztott egy Facebook-bejegyzést, mely szerint aznap is zajlottak a tárgyalások az ÉKM, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal és az SZTE között a harmadik híd kapcsán.
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
„Az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium legmagasabb szintű szakértőivel (...) tartottunk igen konstruktív egyeztetést arról, hogy hogyan lehet leghatékonyabban pótolni a szegedi harmadik híd nyomvonala által érintett egyetemi funkciókat. A megbeszélésen Főispán úr biztosított minket arról, hogy minden lehetséges módon támogatja a Kormányhivatal is az előrehaladást.
Mindannyiunk érdeke, hogy minél gyorsabban legyen újabb hidunk Szegeden!”
– írta a bejegyzésben Fendler.
Ebből szintén nem derült ki, hogy az egyetem lenne a fő akadálya a harmadik híd megépítésének, vagy ez inkább annak a természetes velejárója, hogy végül minimálisan elforgatták a tiszai átkelőt a terveken. Így bár jobban passzol a város szerkezetéhez, több egyetemi terület lett érintve, ami miatt újra kellett tárgyalni az érintettséget a kisajátítások miatt. Annyi már biztos, hogy Lázár szerint a 2026-os választások előtt döntene a kormány arról, lesz-e pénz a híd megépítésére.
Az ÉKM-et nem sokkal a Lázár–Botka találkozó előtt is kérdeztük arról, jelenleg hogyan áll a hídprojekt tervezési folyamata. A minisztérium válasza szerint az építési engedélyek már megvannak a kiviteli tervekkel együtt. Az engedélyező hatóság azonban előírta a kiviteli tervek független tervellenőrzését is, ez még zajlik. „Ezt követően lehet a híd kiviteli terveire vonatkozó hatósági hozzájárulást megszerezni – várhatóan 2025 márciusa –, ami a tervezési folyamat záró eleme.”