A Nobel-díjas fizikus, Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítvány közfeladatait és a hozzá tartozó, szintén Krauszhoz köthető Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Kft.-t (CMF) is átveszi az állam a közeljövőben – tájékoztatta a Telexet a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Az Élvonal kutatási és tehetséggondozási feladatai a minisztériumhoz kerülnek.

A CMF jogi státusza egyelőre nem változik, az alapító esetleges eltérő döntéséig továbbra is nonprofit cégként működik. Az állam ugyanakkor átveszi az érintett szervezetek vagyonát is, amelyek jelentős összegű állami támogatásban részesültek. Az Élvonal feladatai közé a kutatás, a tehetséggondozás és a társadalmi hasznosítás tartozott, valamint a kutatók hazahívása és a fiatal tehetségek támogatása.

Az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány közfeladatot ellátó közérdekűvagyon-kezelő alapítványként működött, és 2025 novemberében jött létre. A Fideszhez jó kapcsolatokat ápoló Krausz Ferenc vezette szervezet egy, a meglévő tudományos rendszerekkel párhuzamos tehetséggondozó struktúrát épített ki, miközben jelentős állami támogatást kapott, írja a lap.

Az alapítvány kuratóriumi tagja, Lovász László korábbi MTA-elnök a Telexnek azt írta: bár ekkora összegre szükség lehet a szervezet céljainak megvalósításához, „a megvalósítás jogosan vet fel kérdéseket”. A kekva-modell az Európai Uniónál is kifogásokat váltott ki, mivel az állam törvénnyel és állami vagyon átadásával hozott létre magánjogi szereplőket.

A konstrukció egyben lehetőséget adott arra is, hogy a Fidesz saját embereit ültesse az alapítványok kuratóriumaiba és felügyelőbizottságaiba, akiket egy egyszerű kormányváltás után sem lehetett volna eltávolítani. Az Élvonalról a Telex először akkor írt, amikor Krausz Ferenc a belpolitikai helyzetre hivatkozva kihátrált a mintegy évi egymilliárd forintból működő Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozása mögül.

Krausz akkor azt mondta, hogy az alapítvány nem vállalhat jelentős új kötelezettségeket addig, amíg nem kap garanciát a magyar kormánnyal kötött támogatási szerződés maradéktalan és halasztás nélküli betartására. Egy későbbi sajtótájékoztatón azt is hangsúlyozta: amíg nem látják biztosítottnak, hogy a Tisza-kormány betartja az előző kormánnyal kötött szerződést, addig jelentős kötelezettséget nem vállalnak.

Később vált ismertté, hogy a Fidesz-kormány két hónappal a választás előtt 261,7 milliárd forintnyi állami pénzről kötött szerződést az alapítvánnyal. A hatéves finanszírozási szerződés mögött egy keretmegállapodás is állt, amelyet a Telex közérdekűadat-igényléssel szerzett meg a Tudományos és Technológiai Minisztériumtól.

A dokumentumból az derült ki, hogy az állam legalább 25 évre biztosította volna az Élvonal finanszírozását, ami összességében már 1000 milliárd forintos nagyságrendet jelentett. A keretmegállapodás szerint ráadásul az első 25 év után legalább egy újabb, szintén 25 éves megállapodással számoltak, így akár 50 évre is biztosíthatták volna az alapítvány működését.

A Tudományos és Technológiai Minisztérium a Telexnek most azt írta, hogy a kekvák megszüntetése után a jogalkotó szándékának megfelelően a teljes vagyon, így a cégvagyon is az államra száll. Az Élvonal és a tulajdonában álló CMF közfeladatait továbbra is el kell látni, az ezekhez szükséges pénzügyi forrást pedig a fennálló közfeladat-finanszírozási szerződések biztosítják.

A minisztérium szerint a CMF forrásainak és eszközeinek jogi státusza nem változik. Azt ugyanakkor egyelőre nem tudták megmondani, hogy később ki gyakorolja majd a cég tulajdonosi jogait, mivel erre több forgatókönyv is létezik. A kutatóközpont jövőbeli finanszírozásáról azt közölték: az alapvetően összkormányzati kompetencia, amelyben a Tudományos és Technológiai Minisztériumnak kezdeményező szerepe lesz.