Reuters: Szeged helyett a BYD török gyára fog beindulni idén, mert ott alacsonyabbak a munkaerőköltségek

A kínai BYD legalább 2026-ig elhalasztja új, szegedi elektromosautó-gyárának tömegtermelését, és a létesítmény az első két évben a tervezett kapacitás alatt fog működni a Reuters értesülései szerint. A gyártó ezzel párhuzamosan Törökországban a vártnál hamarabb indítja el egy új üzeme működését, ahol a munkaerőköltségek alacsonyabbak.

A londoni székhelyű hírügynökség szerint a BYD szegedi, 4 milliárd eurós üzeme 2026-ban kezdi meg a gyártást, ám abban az évben csak néhány tízezer jármű készülhet majd el. Ez a mennyiség jóval elmarad a gyár eredetileg tervezett, évi 150 ezer darabos kapacitásától, és még távol van a hosszú távon kitűzött 300 ezer darabos célértéktől is. A Reuters forrásai szerint a termelés 2027-ben már növekedhet,

de ekkor is a tervezettnél alacsonyabb szinten marad.

A nyugat-törökországi Manisában épülő, 1 milliárd dollár értékű gyár már jövőre több autót fog előállítani, mint a szegedi üzem. Az éves gyártási cél ott 150 ezer darab volt, de 2027-ben ez a szám messze meghaladhatja az eredeti tervet, és a BYD 2028-ban további jelentős bővítést tervez.

Szegeden a gyártósorokat eredetileg szeptemberig telepítették volna, de az utóbbi hónapokban a gyártósorok Kínában zajló előkészítése is csúszásba került – közölték források. A vállalat az Atto 2, Atto 3 és Dolphin modellek gyártását tervezi a magyar üzemben, de a pontos modellportfólió egyelőre nem végleges.

Egy forrás szerint a szegedi üzemben az Atto 3 és Dolphin modellek mellett a Seagull nevű olcsó típust is gyártani fogják, míg egy másik szerint az Atto 2, Atto 3 és Dolphin modellek kerülnek sorra. A törökországi üzemben viszont a teljesen elektromos Seal U SUV, a Sealion 5, valamint a Seal U Dmi és a Seal 06 Dm-i plug-in hibrid típusokat fogják gyártani.

A BYD jelenleg nem reagált a megkeresésekre, a Reuters információit névtelenséget kérő források közölték. A magyarországi gyár célja, hogy az EU piacára vámmentesen tudjon autókat értékesíteni, szemben a Kínában gyártott modellekkel, amelyekre az unió 27%-os összesített vámmal sújtja a kínai elektromos járműveket.

A szegedi gyártás lassítása összefüggésben lehet azzal is, hogy a BYD átszervezi európai működését. A korábbi stratégiai hibák közé tartozik, hogy nem sikerült elég helyi kereskedőt bevonni, valamint hibás termékportfólióval lépett be egyes piacokra. Ennek ellenére a BYD olcsóbb modelljei iránt egyre nő a kereslet az EU-ban a Reuters szerint. Emellett a beszállítóiknak is későn fizetnek.

A török gyártású autók jelentős része szintén az uniós piacra készül, és nem esnek vámköteles kategóriába. A török gyártás előtérbe kerülése rámutat arra, milyen nehézségekbe ütköznek a kínai autógyártók, amikor az európai tarifák elkerülése érdekében a kontinensen próbálnak gyártani – a magasabb bérek és energiaköltségek azonban komoly kihívást jelentenek, írja a Reuters cikke. Törökország régóta alacsony költségű gyártási bázisként szolgál számos nemzetközi autógyártó, például a Toyota, a Stellantis, a Ford, a Hyundai és a Renault számára.

A török kormány márciusban bejelentette, hogy a kínai Chery 1 milliárd dollárt fektet be egy évi 200 ezer darabos kapacitású gyárba. A BYD gyorsan terjeszkedik Kínán kívül is, ahol jelenleg árháború sújtja a piacot. Júniusban a gyártó egyes hazai üzemeiben csökkentette a műszakok számát és elhalasztotta új gyártósorok indítását.

Az S&P Global Mobility becslése szerint a BYD idén 186 ezer járművet értékesíthet Európában, szemben a tavalyi 83 ezerrel. A cég eladásai 2029-re megközelíthetik a 400 ezer darabot. A BYD brazíliai üzeme is növekedésnek indult, bár ott a cég ellen munkaügyi visszaélések miatt per indult a kínai alvállalkozók alkalmazása kapcsán.