A BYD 2023 decemberében jelentette be, hogy Szegeden építi fel első európai személyautó-gyárát, az építkezés pedig 2024-ben indult el. A vállalat már a beruházás bejelentésekor arról beszélt, hogy a helyi beszállítói lánc kialakítása is része a projektnek, azóta pedig több nagy nemzetközi vállalat neve is ismertté vált.

A francia Forvia 2024-ben jelentette be, hogy a BYD-vel Európára is kiterjesztik együttműködésüket, így a szegedi gyárban is dolgoznak majd együtt. A német Dürr több mint 120 festőrobotot szállít a gyárhoz, 2025-ben pedig az osztrák Voestalpine közölte, hogy acélt biztosít a szegedi üzemnek. Olasz beszállítóként a Pirelli, a Brembo és a Prima Industrie is megjelent a szegedi projektnél.

192 magyarországi beszállítóról beszél a BYD

A magyar vállalatokról ennél kevesebb konkrétum ismert, a BYD pedig a szerződésekre és üzleti titokra hivatkozva nem közölte, mely vállalatokkal milyen megállapodásokat kötött. Annyit viszont elmondtak a Szegedernek, hogy jelenleg összesen 192 Magyarországon működő beszállítóval áll üzleti kapcsolatban.

A vállalat szerint a hazai beszállítói kör folyamatos bővítése kiemelten fontos számukra, és a szegedi gyár felfutásával további lehetőségek nyílhatnak a magyar vállalkozások előtt.

A BYD arról is beszélt, hogy különösen azoknak lehet esélyük, akik versenyképes áron, megfelelő minőségben és stabil kapacitással tudnak szállítani, valamint rendelkeznek a nemzetközi autóipari követelményeknek megfelelő technológiai háttérrel. A vállalat szerint az elektromobilitás térnyerése új kompetenciákat és beszállítói igényeket is teremthet, így magasabb hozzáadott értékű, technológia-intenzívebb feladatokba is bekapcsolódhatnak magyar cégek.

A hazai beszállítói kör bővítésére a BYD és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egyébként 2024 októberében beszállítói fórumot is rendezett. Utóbbi a Szegedernek elmondta, hogy a kétnapos eseményen 112 vállalat, köztük 59 magyar tulajdonú cég mutatta be termékeit és szolgáltatásait a BYD szakembereinek. A fórum résztvevői közül 24 vállalat már együttműködik a BYD-vel, további három esetében pedig várható beszállítói kapcsolat kialakítása, tették hozzá.

A BYD ugyanakkor újabb kérdésünkre egyelőre nem árulta el, hogy a 192 magyarországi beszállító közül hányan dolgoznak közvetlenül a szegedi gyárnak. Ezzel kapcsolatban újra megkerestük őket, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

A beszállítói listára bekerülni még nem jelent nagy megrendelést

Bár a BYD a szerződésekre hivatkozva nem mondott konkrét cégneveket, annyit tudunk, hogy az egyik magyar beszállítójuk a győri székhelyű QP Zrt. A főként gépipari alkatrészeket, motoralkatrészeket és egyedi berendezéseket gyártó cég a Szegeder megkeresésére elmondta, hogy ők is a HIPA által szervezett meghívásos beszállítói fórumon mutatkoztak be.

Mint mondták, ehhez előszűrték a vállalatot, a QP-nek pedig a bemutatkozó anyagait is el kellett küldenie. A fórumon félórás prezentációra és az azt követő kérdések megválaszolására volt lehetőségük. Néhány héttel később értesítették a céget, hogy a BYD fel szeretné venni a beszállítói listára. Ez azonban még nem jelentette azt, hogy azonnal nagyobb megrendelések érkeztek volna. A QP-nek ezt követően számos szakmai kérdésre kellett válaszolnia, amelyek többek között a gyártási folyamatokra, a minősítésekre, a munkavédelemre, a minőségbiztosításra és az etikai kódexre is kiterjedtek.

A QP jelenleg gyári szerelési eszközöket, gépalkatrészeket és a gyári belső logisztikához kapcsolódó eszközöket szállít a BYD-nek. A cég szerint az együttműködés során új tapasztalatokat is szereznek, részben azért, mert a BYD üzleti kultúrája és működése eltér attól, amit korábban megszoktak. Az árajánlatok elkészítésére például rövidebb idő áll rendelkezésükre, amihez a technológiai csapatnak alkalmazkodnia kellett.

A jelenlegi munkákhoz ugyanakkor a QP-nek nem kellett új beruházást vagy fejlesztést indítania, a vállalat szerint a meglévő technológiájuk és szakembereik elegendők ezekhez a feladatokhoz. A helyzet akkor változhatna, ha a BYD a sorozatgyártásban is számítana rájuk: a QP szerint egy ilyen feladatra készen állnak, és biztosítani tudnák a szükséges technológiát és kapacitást.

Nem mindegy, milyen munkát kap egy beszállító

Hogy egy ilyen kapcsolat valóban fejlődést jelent-e egy magyar vállalat számára, az nagyban függ attól, hogy a beszállítói lánc melyik pontján kapcsolódik be a termelésbe – mondta Bisztray Márta, a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a Szegedernek.

Bisztray úgy véli, egy ilyen együttműködés esetében a legnagyobb tanulási és fejlődési lehetőséget az jelenti, ha valódi együttműködés alakul ki a két vállalat között, amelynek része a közös fejlesztés is. Alacsony hozzáadott értékű, standardizált termékeknél erre kevésbé van lehetőség. Ugyanakkor egy ilyen kapcsolat akkor is hozhat új tapasztalatokat, ha a magyar beszállító olyan munkaszervezési vagy IT-megoldásokkal találkozik, amelyeket később a saját működésében is hasznosítani tud. Ehhez a dolgozók szakértelme mellett a vállalatvezetés nyitottságára és változtatási hajlandóságára is szükség van.

A multinacionális vállalat beszállítójának lenni emellett más vevők számára is pozitív jelzés lehet: egy magas minőségi elvárásokat támasztó vállalat beszállítói státusza hasonlóan működhet, mint egy piacvezető cégnél szerzett munkatapasztalat az önéletrajzban.

A magasabb hozzáadott értékű feladatokhoz azonban nehezebb hozzáférni. Bisztray szerint ezeket a multinacionális vállalatok gyakran már jól bevált beszállítóikra bízzák, amelyek maguk is nagyvállalatok lehetnek, több országban rendelkezhetnek gyártási kapacitással, és követhetik vevőiket az új beruházásokhoz. A magas minőség mellett fontos a pénzügyi stabilitás, a nagy mennyiségű és pontos szállítás képessége, a gyors alkalmazkodás és az is, hogy a beszállító bizonyítani tudja: összetettebb feladatokra is képes.

A szakértő szerint ugyanakkor gyakori probléma, hogy a régióban működő beszállítók megragadnak egy alacsonyabb szinten, és nem tudnak feljebb lépni az értékláncban. Ez nem feltétlenül a hazai vállalatok hibája, ugyanis bizonyos multinacionális vállalatok stratégiájának eleve nem része, hogy a régióban keressenek magas hozzáadott értékű terméket gyártó beszállítókat. Bisztray ugyanakkor pozitív példaként a Videotont és a Rábát említette.

A beszállítóvá válásnak már kezdetben is lehetnek olyan feltételei, mint bizonyos ISO-tanúsítványok vagy a vevővel való automatikus információmegosztást lehetővé tevő IT-megoldások használata. A vállalatméret szintén számíthat, hiszen a megfelelő mennyiséget is le kell tudni gyártani.

A nagy megrendelőből nagy függőség is lehet

Egy nagy autógyártóval kialakított kapcsolatnak ugyanakkor kockázatai is lehetnek. Ha egy vállalat túlságosan egyetlen vevőre támaszkodik, annak megrendeléseinek hirtelen elvesztése a cég működését is veszélyeztetheti – fogalmazott Bisztray. Kockázatot jelenthet az is, ha a vevő stratégiája elsősorban a költségcsökkentésre épül, mert ez háttérbe szoríthatja a tudásátadást és gátolhatja a beszállító fejlődését. Hasonló helyzet alakulhat ki akkor is, ha a vevő kizárólagosságot vár el, azaz csak neki gyártsanak, vagy a beszállító kapacitási korlátok miatt nem tud megfelelően diverzifikálni. Különösen sérülékeny lehet az a vállalat, amely könnyen helyettesíthető, alacsony hozzáadott értékű terméket állít elő.

A QP jelenleg nem számol ilyen kockázatokkal: a cég szerint egyelőre csak pozitív irányokat és hatásokat lát az együttműködésben. Szeretnék tovább bővíteni a BYD számára gyártott alkatrészek számát és mennyiségét, és ha a kínai gyártó konkrétabb tervekkel keresi meg őket, minden szempontból megvizsgálják majd a lehetőséget. A QP szerint megfelelő garanciák az üzleti kockázatokat is csökkenthetik.

A szegedi projektnél ugyanakkor olyan beszállító is megjelent, amely egészen más pozícióból érkezik. A német Dürr már korábban is jelentős technológiát szállított a kínai autóiparnak. A cég a Szegeder megkeresésére azt írta, hogy beszállítóként általában nem beszélhet nyilvánosan ügyfelei projektjeiről, a szegedi megrendelést azonban különösen érdekesnek tartja, mert az egyik első nagyobb projektje kínai autógyártóval Kínán kívül. A Dürr a szegedi gyárhoz a legújabb generációs festőrobotjai és nagy sebességű forgó porlasztói közül is szállít technológiát.

Évekbe telhet, mire látszik, ki tud feljebb lépni

Hogy a magyar vállalatok közül kik tudnak majd magasabb hozzáadott értékű feladatokhoz jutni, azt egyelőre korai lenne megmondani. Bisztray szerint ez a folyamat várhatóan nem egy–két év alatt zajlik le.

Mint mondta, azt érdemes majd figyelni, hogy a beszállítók milyen termékeket szállítanak a BYD-nak, mennyire működnek együtt a vevővel, és létrejönnek-e közös kutatások, fejlesztések vagy innovációs projektek. Az is árulkodó lehet, hogy a beszállítók más, hasonló vállalatokhoz képest mennyivel növelik a termelékenységüket, milyen új technológiát vagy IT-megoldást vezetnek be, illetve innovatívabbá válnak-e.

A BYD szerint a szegedi gyár felfutásával további lehetőségek nyílhatnak a hazai vállalkozások előtt, és az elektromobilitás új kompetenciákat, illetve új beszállítói igényeket is teremthet. A vállalat szerint így akár magasabb hozzáadott értékű, technológiaintenzívebb feladatokba is bekapcsolódhatnak magyar cégek.

A témában megkerestük a Csongrád-Csanád Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarát, amely a Dél-alföldi Beszállítói Fórum szervezésében is részt vett, valamint a Pirelli Hungary Kft.-t, amely autó-, motorkerékpár- és kerékpárabroncsokat gyártó és forgalmazó vállalat, a Brembo N.V.-t, amely járművek fékrendszereit és fékalkatrészeit fejleszti és gyártja, illetve a Prima Power Central Europe Sp. z o.o. magyarországi fióktelepét, amely a Prima Power lemezmegmunkáló, lézeres és automatizált gyártástechnológiai megoldásaival foglalkozik. Cikkünk megjelenéséig tőlük nem érkezett választ.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy Magyarország minden tájára eljussanak a legfontosabb és legérdekesebb szegedi történések. Ez a cikk ezen együttműködés keretében a Telexen is olvasható.