Horthy Miklós szegedi egyeteme

„Szeged kulturtörténetében új fejezet nyílt meg hétfőn délelőtt: vitéz Horthy Miklós, Magyarország kormányzója jelenlétében, országraszóló fényes ünnepség keretében megnyitották a szegedi Horthy Miklós-tudományegyetemet” – olvasható a Délmagyarország egyik 1940 novemberi számában. A kormányzóról elnevezett intézmény 1940. november 11-i, országos sajtót is bejárt megnyitóján megjelent Varga József kereskedelem- és iparügyi miniszter, valamint Teleki Pál miniszterelnök is, aki ekkor az élete utolsó évét töltötte.

Az intézmény elődje a kolozsvári egyetem, amely egy másik ismert történelmi személy, Ferenc József nevét viselte, a trianoni békeszerződést követően kénytelen volt a román határ másik oldalára menekülni, 1921. október 9-én így Szegedre költözött és egészen 1940-ig itt is maradt. A második bécsi döntés következtében azonban Kolozsvár ismét Magyarország része lett, így a Ferenc József Tudományegyetem egy része visszaköltözhetett eredeti helyére. Jó hír volt ez a kolozsváriaknak, kevésbé a szegedieknek. A város nem maradhatott felsőoktatás nélkül, megoldásképpen pedig az a döntés született, hogy létrehoznak egy jogilag új intézményt, amely Horthy nevét kapta.

„Nemzetünk jövendő sorsa azon is fordul, hogy milyen lesz műveltsége. Ha meg akarunk állni a népek nagy versenyében, sok tudósra és alapos ismeretekre, derék, munkás, jellemes művelt magyar ifjak ezreire van szükségünk. A szegedi egyetemnek különös gondot kell fordítania a természettudományok korszerű művelésére. Amidőn ezt az új egyetemet rendeltetésének átadom, bizonyos vagyok benne, hogy méltó hajléka lesz az ezeréves magyar kultúrának” – hangzottak a kormányzó szavai az 1940-ben tartott ünnepségen.

Míg Trianon óriási veszteséget jelentett az országnak, Szeged városának másfél évszázados álma teljesült: saját egyeteme lett. Az intézmény valójában a kolozsvári egyetem szellemi és tudományos örökségét vitte tovább. Első rektora Szent-Györgyi Albert lett, aki három évvel azelőtt, 1937-ben kapta meg az orvosi Nobel-díjat, máig egyedülálló módon a Magyarországon, főként Szegeden végzett kutatásáért. 

Később részben fel is vette az ő nevét a mai Szegedi Tudományegyetem, de ehhez előbb még át kellett esnie jó pár átszervezésen.

A Horthy Miklós Tudományegyetem ezen a néven még négy évig működött, mielőtt a ma is létező Szegedi Tudományegyetembe olvadt. A Dugonics téren álló rektori épület egészen másképp festett ezekben az időkben: a homlokzaton felirat tanúskodott a névadóról, a tetőt pedig ekkor még szobor díszítette, amit később a korszakhoz hűen egy ötágú csillagra cseréltek – és amit a mai napig sem pótoltak.

1944 tavaszán országszerte honvédelmi munkára kötelezték a felsőoktatási hallgatókat, ami a szegedi diákságot is érintette. Őszre a front közeledte miatt a rektor, az oktatók egy része és az intézmény hivatalai is Budapestre költöztek, így lehetetlenné vált az oktatás.

A második világháborút követően a Budapesten ragadt professzorok és az egyetem vezetése nehezen tudott visszaköltözni Szegedre, a közben ismét Romániához került kolozsvári egyetemet pedig jogilag megszüntették.

Mindez a politikai klíma megváltozásával kiegészülve gyakorlatilag a Horthy Miklós Tudományegyetem végét jelentette. Az elnevezést politikai okokból szándékosan kerülték, az 1945–46-os tanévben már Szegedi Tudományegyetemként nyitott újra az intézmény, de érdekes módon a hivatalos névváltoztatásra még két évig nem került sor.

Pár évvel később az intézményből kivált az Orvostudományi Kar, ami csak a ‘80-as évek végén vette fel Szent-Györgyi Albert nevét, és meg is tartotta, amikor az ezredfordulón újra egyesült a pár évtizede már József Attila Tudományegyetem (JATE) néven működő fő intézménnyel. Újra megalakult így a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), ami azóta is ezt a nevet viseli.

Horthy Miklós emlékezete ellentmondásos, bár a közelmúltban majdnem lett egy emlékműve Szegeden. Az avatásról szóló meghívó szerint Mihálffy Béla KDNP-s helyi képviselő is beszédet mondott volna az alkotás leleplezésénél, amelyet végül lemondtak, miután szinte a teljes helyi politikai paletta tiltakozott ellene. Ha Szegeden nem is, a Parlamentben van egy Horthyra emlékeztető ereklye: a mellszobrot Dúró Dóra dolgozószobájában helyezték el, szintén nagy indulatokat kavarva ezzel a közéletben.

Az egykori szegedi egyetemi névadók közül Szent-Györgyi Albert és József Attila megítélése viszont döntően pozitív maradt, amely a mai intézményrendszeren is meglátszik.

A rektori épület hátsó részében most is üzemel a JATE Klub, és az egyetem tudományos központja, a köznyelven csak TIK-ként emlegetni szokott József Attila Tanulmányi és Információs Központ is a költő nevét viseli. Ezeken felül nemrég alapította meg a JATE-díjat Karikó Katalin, aki Szent-Györgyi után most már hivatalosan is az SZTE második Nobel-díjas professzora.