Nem lesz munkásszálló a szegedi Honvéd téri parkolóházból, és a jelenlegi munkálatok sem ilyen átalakítást szolgálnak. Bozsó István, az épületrész többségi tulajdonosa a Szegedernek azt mondta, a 2011-es megnyitás óta érdemi felújítás nem történt a parkolóházban, ezért most az állagmegóvás miatt dolgoznak rajta. Az viszont tény, hogy a létesítmény fenntartása régóta veszteséges, miközben a szabályozás előírja a parkolási funkció megőrzését.

A munkásszálló lehetőségéről korábban a Webrádió alapján a Szegeder is írt, a Redditen pedig lakásokká alakításról is találgatások jelentek meg. Az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások nyilvános adatbázisában (ÉTDR) valóban szerepelt egy, a parkolóház szállásépületté alakításához kapcsolódó 2024-es eljárás, ez azonban nem vezetett érvényes építési engedélyhez.

A kormányhivatal a Szegeder erre vonatkozó kérdéseire azt írta, hogy az eljárás 2025. április 1-jén, hat hónapot meghaladó szünetelés miatt, a jogszabály erejénél fogva megszűnt. Jelenleg nincs előttük olyan eljárás sem, amely az épület engedélyköteles bővítéssel járó funkcióváltására irányulna.

Nem is lehetne átalakítani a parkolókat

Ha a tulajdonos bővítés nélkül, kizárólag belsőépítészeti átalakítással változtatná meg az épület rendeltetését, ahhoz a város településképi hozzájárulására lenne szükség. Szeged önkormányzata a Szegeder kérdésére egyértelművé tette, hogy a parkolóhelyek megszüntetésére sem építési engedély, sem településképi hozzájárulás nem adható.

A helyi szabályozás ugyanis legalább 150 parkolóhelyet ír elő a telken, így a parkolóház teljes átalakítása parkolóhelyek nélkül nem lehetséges. Az önkormányzat szerint korábban sem volt, és jelenleg sincs folyamatban olyan engedélyezési eljárás, amely az épület funkcióváltására irányulna.

Bozsó István tulajdonos is arról beszélt lapunknak, hogy az elképzelésből nem lett semmi. Elmondása szerint 2024-ben volt egy pályázati lehetőség munkásszállások kialakítására, de az nem nyert támogatást. Azt is hangsúlyozta, hogy ő maga sem akarta végül ilyen célra átalakítani az épületet, így az építésügyi engedélyezési eljárás automatikusan eredménytelenül zárult.

Ezt a Szegedernek a szegedi önkormányzat is megerősítette, miközben megjegyezték, hogy a BYD-nak nincs is szüksége a szegedi parkolóházra. A város tájékoztatása szerint ugyanis a vállalatnak már csaknem kétezer ember elszállásolására alkalmas munkásszállása van a gyár területén, és szükség esetén annak bővítésére is lehetősége nyílhat. Továbbá megkeresésükre a BYD is meglepődve fogadta a munkásszállóról szóló hírt, és jelezték az önkormányzatnak, nincs közük hozzá vagy tudomásuk róla.

Veszteséges, de fenn kell tartani

Bozsó szerint a parkolóház kihasználtsága jellemzően csak 20–30 százalékos volt, és ennél érdemben magasabb szintet nem is nagyon ért el. Úgy látja, ennek egyik oka a fekvése: akik a Széchenyi tér környékére mennek, inkább ott keresnek parkolóhelyet, nem a Honvéd téren. Hiába olcsóbb itt a parkolás a közterületi lehetőségeknél, és nincsen autólift, ami elromolhatna – akár az Arany János utcai parkolóházban –, a forgalom így sem elegendő a gazdaságos működéshez.

A kihasználtság problémája nem új. A Szeged fenntartható városi mobilitási tervéhez kapcsolódó, 2017-es dokumentum még 15–20 százalékos kihasználtságot rögzített, és már 2016-ban is felmerült a bezárás lehetősége, mert a tulajdonosok – korábban több tulajdonos is volt, akiket Bozsó idővel kivásárolt – akkor veszteséges működésről számoltak be.

A mostani helyzetben a tulajdonos szerint az a legnagyobb ellentmondás, hogy a parkolóház fenntartása veszteséges, a helyi előírások miatt azonban a 150 parkolóhelyet továbbra is biztosítani kell. Bozsó magánvállalkozóként, magántőkéből működteti a létesítményt, miközben az épület után adót is fizet. Azt mondta, azért sem egyszerű kiszállnia a beruházásból, mert a tulajdonrészét nem tudná olyan áron értékesíteni, amely fedezné a korábbi ráfordításait, az épület más célú hasznosítására pedig a szabályozás miatt nincs lehetőség.

A város a Szegedernek azt válaszolta, mivel a parkolóház magántulajdonban van, a tulajdonos dönthet úgy, hogy gazdasági megfontolásokból szünetelteti annak működését vagy bezárja azt. Ez azonban nem jogosítja fel arra, hogy az épületet a vonatkozó szabályokkal ellentétesen átalakítsa. A mostani állagmegóvó felújítás, ami 2027-ben fejeződhet be, viszont nem engedélyköteles, így nem kellett sem az építésügyi hatóság, sem az önkormányzat felé jeleznie Bozsónak, hogy beavatkozás lesz.

A tulajdonos lapunknak elárulta, ha be is zárná az épületet, a több millió forintos építményadót így is kellene fizetnie. Bár a létesítmény nem tart nyitva éjjel–nappal, az autókat éjszakára is bent lehet hagyni. Állítása szerint a folyamatos nyitvatartás azért nem éri meg, mert ahhoz külön portást vagy személyzetet kellene alkalmazni.

Emellett a földszinti üzletekből sincs bérbeadói bevétele, hiszen azokat a 2008-as válság miatti nehézségek okán el kellett adniuk már régebben. Az épületegyütteshez egyébként tartoznak lakások is, ám azok magántulajdonban vannak. Mint megtudtuk, állandó lakóból kevesebb van, leginkább egyetemistáknak adják bérbe a lakásokat tulajdonosaik.

A homlokzattal is régóta gond van

A parkolóház épületével korábban a lehulló homlokzati burkolat miatt is foglalkoztak. A Délmagyar 2017-ben arról írt, hogy a téglahatású burkolati elemek rendszeresen leváltak, és darabok estek a járdára.

Bozsó elmondása szerint a kivitelezővel folytatott perben másodfokon nem neki adtak igazat, noha szerinte a burkolat hibás rétegrenddel készült: a burkolóelemek és a beton közé egy vakolt réteg is került, amely nem volt megfelelően folytonos, és az elemeket rögzítő – egyébként betonhoz jó – ragasztót sem ilyen felületre tervezték. Emiatt a burkolat idővel elvált az alatta lévő felülettől.

A teljes javítás a tulajdonos szerint nagyon drága lenne, ezért időről időre kalapácsos vizsgálattal ellenőriztetik a homlokzatot, és eltávolítják azokat az elemeket, amelyek már nem rögzülnek megfelelően. Ezzel azt akarják megelőzni, hogy a járókelőkre hulljanak a burkolatdarabok.