2027-től átlagosan 15 százalékkal emelik az egészségügyi szakdolgozók bérét, miközben Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter júliusban még legalább 20–25 százalékos emelést tartott szükségesnek. A 444 csütörtöki riportja szerint a kormány október 19-i bejelentése után az érintettek közül többen a pályaelhagyáson vagy a külföldre költözésen gondolkodnak.

A kormány a jövő évi, 510 milliárd forintos egészségügyi többletforrásból 192 milliárd forintot fordít 123 ezer egészségügyi és háttérdolgozó bérének rendezésére. A lap szerint korábban a többletforrás több mint felét helyezték kilátásba, most viszont kevesebb mint 40 százaléka jut a nem orvosi munkakörökben dolgozókra. Az átlagos emelés 15 százalék. A tervezett szja-csökkentéssel együtt a nettó kereset akár 17 százalékkal is nőhet, a legalacsonyabb béreknél pedig 30–35 százalékkal.

Az új bértábla hat besorolási csoportból és tizenöt gyakorlatiidő-fokozatból áll, de egyelőre nem tudni, hogy az érintettek közül ki mennyit kap. Hegedűs a béremelés mellett új életpályamodellt is ígért. Ez jobban elismerné a tapasztalatot és a képzettséget, és segítene megtartani a dolgozókat.

A 444 riportjában egy vidéki kórház részlegvezető szakdolgozója elmondta, hogy egy egész részlegért felel, mégis nettó 340 ezer forintot keres, és ezt néha szégyelli is kimondani. Amikor meghallotta, hogy 25 helyett átlagosan 15 százalékos emelés jön, egész nap sírt, és úgy érzi, megint becsapták őket. A családjában már a külföldre költözés is szóba került.

A lap szerint egy kezdő boltvezető-helyettes jóval többet kereshet, mint egy tapasztalt mentésvezető. A bérrendezés előkészítéséből kihagyott szakdolgozói kamarát megdöbbentette a bejelentés, a szakszervezet szerint viszont az emelés fontos előrelépés lehet. Az emelés a szegedi klinikák szakdolgozóit is érinti. Az SZTE-n legutóbb 2024 márciusában emelték a fizetésüket, akkor átlagosan 18 százalékkal.

Nem először lesz kisebb az emelés az előre beharangozottnál. A 2019-ben indított többlépcsős program 2020 novemberére 20, 2022 januárjára 30 százalékos emelést tervezett. A 2020-as, hivatalosan 20 százalékos emelést a kamara elnöke szerint valójában 16,5 százalékosnak számították, 2022 januárjában pedig a tervezett 30 helyett 21 százalékos emelés lépett életbe. Ezután 2023 júliusában 18 százalékos, 2024 márciusában átlagosan 20 százalékos alapbéremelés következett. Takács Péter, az akkori miniszter 2025-ben azt mondta, hogy 2025-re és 2026-ra nincs beütemezve egészségügyi béremelés.

A Dél-Alföldön különösen nagy az emberhiány. Irinyi Tamás tavaly februárban országosan legalább 30 ezer hiányzó szakdolgozóról beszélt, és azt mondta, hogy Csongrád-Csanád vármegyében is küszködnek ezzel. A térségben korábban romániai és szerbiai ápolók pótolták a hiányt, de ott már magasabbak a bérek. Magyarországon 2023-ban ezer lakosra 5,5 ápoló jutott, az uniós átlag 8,5.

A szociális és gyermekvédelmi ágazatban januártól érvényes, átlagosan 17,8 százalékos béremelése szintén elmarad a kampányban ígért 25 százaléktól. A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Köves Ferenc a Szeged.hu-nak azt mondta, csalódottak, mert az emelés a garantált bérminimum növekedését és az szja-csökkentést is magában foglalja, ráadásul a kormány nem egyeztetett velük a bérekről.

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a 444-nek arról beszélt, hogy a szociális és gyermekvédelmi intézményrendszert is átalakítják: a kormány négymilliárd forinttal több forrást biztosítana a pályaelhagyó szakemberek visszacsábítására, miközben a szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére fordítható keret 115 milliárd forinttal nőhet. Köves szerint azonban a többletforrás önmagában nem oldja meg a munkaerőhiányt, ha a béreket nem rendezik érdemben.