Kiss Ferenc volt önálló bírósági végrehajtó szerdán, október 28-án az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtt azzal a mondattal kezdte a meghallgatását, hogy a végrehajtói bűnszervezet nem szűnt meg a Schadl–Völner páros lekapcsolásával, hanem „egészen a legutóbbi időkig, mondjuk úgy, a kormányváltásig biztos, hogy fennállt”.

Kiss maga is feljelentő: az MTI tudósítása szerint 2024-ben személyesen tett feljelentést Völner Pál volt igazságügyi államtitkár ellen, de elmondása szerint ahelyett, hogy meghallgatták volna, rendőrök vonultak ki a szegedi otthonához. Állítja, a kar vezetése az önállósodó feljelentőket, köztük őt is, ellenőrzésekkel, majd felfüggesztéssel büntette, és a helyükre a saját embereit ültette.

A meghallgatás azért lényeges, mert az ügyről eddig kialakult kép a Schadl–Völner-perre szűkült, amelyben Völner Pál saját szavai szerint 2025 decemberében még elsőfokú ítélet sem született. Kiss most azt állítja, hogy a visszaélések ezalatt is folytatódtak. Mindez az ő beszámolója: elmondása szerint több bizonyító erejű hangfelvétel van a birtokában, a konkrét neveket pedig titkosszolgálati kapcsolataira hivatkozva zárt ülésen mondaná el a Toroczkai László vezette bizottságnak.

A volt végrehajtó szerint az elmúlt öt–nyolc évben végrehajtók és a végrehajtás körül „szorosan mozgó” személyek számos büntetőfeljelentést tettek, főként Takács Katalin, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatalvezetője, valamint a kar volt vezetője, Schadl György és annak felesége ellen, de az ügyekben nem történt előrelépés. A tisztességesen dolgozó végrehajtókat szerinte mondvacsinált ügyekkel függesztették fel, hogy átvegyék a területüket, a Schadl ajánlására helyükre lépők pedig akár évi 600 millió forintot is kereshettek; volt, aki egyszerre három területet helyettesített.

Kiss egy vaskos iratcsomót is elővett, amely szerinte a kar informatikai rendszerének teljes átvilágítása, és amelyet a bíróság feloldott a titkosítás alól. Az audit legenyhébb megállapítása az ő ismertetése szerint az, hogy a rendszer nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert a kellő gyakorlattal rendelkező informatikusok úgy „mászkálnak” be, ahogy akarnak. Így egy követeléskezelő bizonyos kari vezetői kapcsolatrendszerrel pillanatok alatt kiderítheti a devizaadósok adataiból, melyik követelést érdemes megvenni. Az adósok közben nem láttak rá az elszámolásra: „Ahányszor megkérdezte az adós, hogy mennyi a tartozása, annyiszor mást dobott ki a gép.” Kiss szerint a törvény által előírt új rendszerre 3 milliárd forintot költöttek el, mégsem változott semmi.

Elmondása szerint Polt Péter korábbi legfőbb ügyésznek is jelezte, hogy a végrehajtások után járó kari átalányt 2019 és 2022 között jogsértően számolták el, de ebben az ügyben sem történt semmi. Úgy látja, a végrehajtási jogszabályok alakítása a Schadl–Völner páros kezében volt, és úgy döntöttek, hogy megduplázódjon a végrehajtások díja. Saját bevallása szerint ő szivárogtatta ki azt a 2023-as körlevelet is, amely megjelölte, kikre kell szavazni az MBVK májusi rendkívüli tisztújító közgyűlésén. A levelet akkor az MBVK és a benne hivatkozott Répássy Róbert akkori államtitkár is letagadta.

A titkosszolgálati szálról Kiss azt mondta, a polgári titkosszolgálat egyik embere, akit ő csak „Bácsiként” emleget, egy hangfelvétel szerint árajánlatot tett a nála lévő információkra. Kiss érzése szerint ez az ember eleinte a rendszer javításán dolgozott, a végére azonban meggyőződése lett, hogy nem. Egy másik alkalommal két, magát titkosszolgálati munkatársnak mondó férfi kereste fel az irodájában, és a „lázadozó végrehajtókról” kérdezősködött; Kiss szerint információt nem adott át nekik. A fideszes Balla György a titkosszolgálati történetekre sci-fit kiáltott.

Egy héttel korábban ugyanez a bizottság Fürcht Pál volt főügyészt hallgatta meg, aki arról beszélt, hogy felülről le akarták zárni a Völner-ügyet, végül mégis nyomozás lett belőle.

Az ügy főbb állomásai:

• 2021 decemberében az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsította meg Völner Pált; a gyanú szerint Schadl György összesen 83 millió forintot adott neki.
• 2022-ben hét végrehajtó, köztük Kiss Ferenc, közös feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen az MBVK működése miatt.
• 2022 októberében a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Schadl, Völner és további 20 ember ellen, a per 2023 februárjában kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.
• 2023 márciusában a Fidesz–KDNP leszavazta a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását.
• 2023. április 27-én Schadl György és az MBVK teljes elnöksége lemondott, május 4-én pedig első fokon elítéltek hat végrehajtót és négy másik személyt.
• 2024 novemberében újabb vádirat készült Schadl és három társa ellen.
• 2026 októberében a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság előbb Fürcht Pált, majd Kiss Ferencet hallgatta meg.