Indoklás nélkül szüntették meg Lázárék a felületet, ahol az építési tervek eddig elérhetők voltak bárkinek

A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) egy jogszabálytervezettel akarja ellehetetleníteni, hogy a hazai építkezésekről bárki információhoz jusson, pedig ennek más országokhoz hasonlóan közügynek kellene lennie, írta még tavaly áprilisban a Válasz Online.

A lap félelme végül augusztus 8-án bekövetkezett, aznap este jelent meg az a kormányrendelet, amely valóban megszüntette az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) általános tájékoztatási felületét. Az ÉKM módosította a 312/2012-es kormányrendeletet úgy, hogy nemes egyszerűséggel minden olyan passzust törölt belőle, ami az általános tájékoztatási felületről szól. A felület teljes tartalma visszamenőlegesen is elérhetetlenné vált így a hatályba lépéstől, bár nem törlődtek az adatok, csupán a nyilvánosságuk szűnt meg. A dokumentumokat viszont jószerivel csak az építkezés telekszomszédja tekintheti meg ezentúl, meglehetősen körülményesen: a hivatali helyiségben, a hatóság jelenlétében és a hatóság által biztosított eszközön.

Itthon eddig sem volt könnyű az építési projekteknek utánajárni, de az ÉTDR általános felületére sok fontos dokumentum felkerült korábban, ami segítette bizonyos tényfeltáró cikkek megírását: a Válasz Online pont a tervezet benyújtásával azonos napon, április 18-án írt arról, hogyan építi be a „Tiborcz-kör” a Svábhegy maradékát.

Az ÉTDR-en fellelhető tervek segítségével készült számos cikkünk a Szegederen is, például a kínai BYD gyárépítéséhez felhúzni tervezett ideiglenes konténerváros kapcsán. Más városi projektről is a felületen szereztünk információkat, például teljesen véletlenül arról, hogy a MÁV elbontaná a százéves vasúti víztornyot a Máglya soron, ám – lehetséges, hogy a cikk hatására is – egyelőre elálltak ettől a tervüktől.

Indoklás nélküli indoklás

Már a tervezet közzétételekor sem adott semmilyen bővebb indoklást a nyilvános dokumentumtár megszűnésének okáról a beterjesztő minisztérium. A rendelethez csatolt hivatalos indoklásnak nevezett rész gyakorlatilag nem is indoklás volt: „a kormányrendelet szerinti módosítás célja az építésügyi hatósági eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) tájékoztatási felületének megszüntetése” – írta az ÉKM az Indoklások Tárában.

Mivel az építési ügyek széles tömegeket érdeklő témák, így felmerült, hogy a felület törlése és az, hogy többet így nem lehet információhoz jutni, milyen jogokat sérthet. Az ÉKM-et ezzel kapcsolatban még a hatályba lépés előtt, tavaly július közepén kerestük, azt is meg szerettük volna tudni, hogy lesz-e az ÉTDR-nek valamiféle alternatívája a széles nyilvánosság tájékoztatásához, hiszen sokakat érdekel, hogy miként alakul át szülővárosának arculata, mit építenek a lakóhelyén, az hogyan fog kinézni.

Válaszában az Építési és Közlekedési Minisztérium a környezetük építészete iránt érdeklődőknek azt javasolta, hogy a Településképi Arculati Kézikönyvben és a helyi építési szabályzatban tájékozódjanak arról, hogy milyen irányba fejlődhet az adott településrész, hiszen ezen dokumentumok szabályozzák, hogy mekkora és milyen megjelenésű épületet lehet építeni az adott helyeken. Ám ezen szabályzatok egy nagyon általános keretet adnak ahhoz, hogy mit lehet és hogyan, milyen magasra építeni például Szeged egyik városrészében, de arról semmit nem árulnak el, hogy egy adott telken konkrétan mi épül, hiszen nem ez a céljuk.

Az elektronikus építéshatósági rendszer nyilvános felületének megszűnését azzal indokolták, hogy a Lázár-féle új építészeti törvény szerint az épület belső kialakítására vonatkozó tervrészekbe kizárólag az érintett tulajdonos és haszonélvező tekinthet bele. Az ÉKM szerint ennek a rendelkezésnek az alkalmazhatóságát teremtette meg az, hogy az új törvény október 1-je előtti hatálybalépéséig megszüntették az ÉTDR-t, ahol eddig nyilvánosan bárki megnézhette egy adott magánház belső terveit. A minisztérium megerősítette, az ÉTDR tartalmait visszamenőlegesen nem törölték.

Azzal érveltek a Lázár-féle építészeti törvény mellett, hogy az önkormányzatok ezidáig a közigazgatási területükön folyó építkezésekről csak az ÉTDR általános felületén tájékozódhattak, azonban az új építészeti törvénnyel településkép-érvényesítési és építésügyi önrendelkezési joguk jelentősen megnövekedik. „Ennélfogva az önkormányzatok minden építési beruházás kapcsán kötelezővé tehetik helyi rendeletükben a településképi véleményezést, amelyben nagy szerepe lesz az önkormányzati főépítésznek és az önkormányzati tervtanácsnak” – írta a minisztérium. Szegeden mindez azonban nem jelent nagy változást, hiszen itt eddig is voltak városi tervtanácsi ülések, ahol építészek véleményezték a helyi projekteket, ezt csupán nem volt kötelező összehívni.

TASZ: Alapjogkorlátozó az ÉTDR nyilvánosságának megszüntetése

„Az Építési és Közlekedési Minisztérium által 2024. április 18-án közzétett rendelettervezet álláspontunk szerint korlátozza az információszabadság alapjogát és korlátozóan hat a sajtószabadságra is, ugyanis indokolása szerint a tervezet explicit módon rögzített célja »az építésügyi hatósági eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) tájékoztatási felületének megszüntetése«” – ezt már a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Programjának jogi munkatársa mondta a Szegedernek tavaly júliusban.

Aujeszky Nóra úgy véli, hogy a megszüntetés azért alapjogkorlátozó, mert a nyilvános felületen közérdekű adatokat tettek közzé, ami az információszabadság érvényesülésére szolgál, ennek megszüntetésével az információszabadság szűkül. „Ez a felület ráadásul kiváltképp fontos az újságíróknak, akik a különböző kis- és nagyberuházásokról, továbbá az építési hatósági eljárások menetéről, a nyers adatokat munkájukkal kontextusba helyezve [..] tájékoztatni tudják a nyilvánosságot” – írta lapunknak a TASZ jogi munkatársa.

Szerinte a közéleti újságírással foglalkozó sajtó számára a kormányzati, kormányközeli beruházásokról való híradás fontos eleme a demokratikus nyilvánosság tájékoztatásának, mely „csak ennek révén tudja követni és demokratikus kontroll-szerepét ellátva ellenőrizni a közpénzek ésszerű és átlátható elköltését”. Mint Aujeszky fogalmazott, a nagy magánberuházások is közérdeket érintenek, például az örökségvédelem, a védelemre érdemes épületek esetleges átalakítása miatt.

Az Alkotmánybíróság egyik határozatában arról ír, hogy a közügyekkel kapcsolatos tények, információk közlésének fokozott védelme a sajtó miatt is rendkívül fontos: „[...] a sajtónak alkotmányos küldetése, hogy a közügyek alakulására befolyással lévő történéseket, körülményeket, összefüggéseket feltárja és a nyilvánosság tudomására hozza. A média szabad tájékoztató tevékenysége a modern demokratikus nyilvánosság legfontosabb alkotóeleme, ezért központi jelentősége van annak, hogy a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül láthassa el ezt a feladatát”. 

Ez nem azt jelenti, hogy a sajtóra ne vonatkoznának törvényi előírások, jelezte Aujeszky, de ezek megalkotásakor és értelmezésekor mindig úgy kell eljárni, hogy a sajtó alkotmányos küldetésének teljesítését, a közérdeklődésre számot tartó információk közzétételét ne akadályozzák vagy hátráltassák. „A rendelettervezet azzal, hogy a korábban kötelezően nyilvánosságra hozandó adatokat tartalmazó tájékoztató felületet megszüntetné, a sajtó azon munkáját lehetetlenítené el, hogy az építkezésekkel kapcsolatos információkról – beleértve a közpénzek átlátható elköltését is – beszámolhasson a nyilvánosság számára” – vélte a TASZ munkatársa, aki szerint az Aarhusi egyezményből fakadó információs kötelezettség alapján is aggályos mindez.

Az Aarhusi Egyezményt Magyarország 1998. december 18-án fogadta el, 2001. július 3-án országgyűlési határozattal ratifikálta, majd a 2001. LXXXI. törvénnyel hirdette ki, így az országra is kötelező érvényű. Egyik pontja szerint biztosítani kell azt, hogy a környezeti információk egyre inkább rendelkezésre álljanak olyan elektronikus adatbázisokban, amelyek a nyilvánosság számára a nyilvános telekommunikációs hálózaton keresztül könnyen hozzáférhetők. „Ezt passzív információszabadságnak is hívjuk, az a lényege, hogy ne csak adatigénylésre legyenek elérhetők a közérdekű adatok, hanem azokat proaktívan tegye közzé maga az állam, mint az ÉTDR esetében is.” Aujeszky szerint az Aarhusi Egyezmény alapján környezeti információnak számít a kulturális helyszínek és az épített környezet állapota is.

Nem engedett a minisztérium az adatvédelmi hatóságnak sem

Aujeszky azt is elárulta a Szegedernek, hogy tudomásuk szerint már a nyáron folyt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálata a rendelettervezettel kapcsolatban. A vizsgálat végeredményéről végül tavaly novemberben kérdeztük a NAIH-ot. Válaszukban azt írták, a rendelettervezet kapcsán azért keresték az ÉKM-et, hogy bővebben is indokolják meg, miért döntöttek az ÉTDR megszüntetéséről. Az ÉKM NAIH-nak megküldött válasza szerint az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetése nem ütközik törvényi rendelkezésbe, mivel ezek az adatok nem minősülnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti közérdekű adatnak, és nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak sem.

A NAIH ezután megkérte a minisztériumot, hogy árulják el, melyik törvényre hivatkoznak, amikor azt mondják, hogy az ÉTDR általános tájékoztatási felületén eddig hozzáférhetővé tett információk a továbbiakban ne legyenek megismerhetőek a széles nyilvánosság számára. Az ÉKM erre az ingatlantulajdonosok személyes adatait védő adatvédelmi szempontokat hangsúlyozta. A közpénzek felhasználásának átláthatóságát szerintük az állami, az önkormányzati és egyéb honlapokon kötelezően közzéteendő információk kielégítik. Úgy vélik,

ezekhez az információkhoz az ÉTDR-ben található adatok keveset tesznek hozzá.

Az ÉKM végül a fentiek alapján arra a megállapításra jutott, hogy az ÉTDR-ben korábban nyilvánosan megjelenő személyes adatok védelméhez kapcsolódó érdek erősebb, mint a közpénzek felhasználásának átláthatóságához, illetve az örökségvédelemhez fűződő közérdek. Ráadásul az ÉTDR-en lévő projektek nem mindegyike érint közpénzeket.

A NAIH véleménye viszont az, hogy az oldalon korábban megjelenő személyes adatok – például az ügyfél neve – jogviszonnyal összefüggő adatok, így a törvény szerint megismerhetőek a vagyongazdálkodás átláthatósága, illetve a gazdálkodási tevékenységek ellenőrzése miatt. A NAIH felhozta, hogy a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény úgy rendelkezik a digitalizáció elvéről, hogy hatósági eljárások, valamint az építési folyamat során biztosítani kell a nyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés lehetőségét. Emellett gondoskodni kell az érdekeltek megfelelő tájékoztatásáról, és lehetőséget kell adni részükre a véleménynyilvánításra és a javaslattételre oly módon, amely számukra aránytalan nehézséget nem jelent.

Ezen alapelv megvalósulása érdekében a NAIH javasolta az augusztus 16-tól hatályon kívül helyezett kormányrendeletből annak a résznek az átemelését, mely arról szólt, hogy az építészeti örökség védelme kiemelt közérdek. Szerintük ezen alapelv akkor tud megfelelően és hatékonyan érvényesülni, ha az érintettek kellő időben értesülnek az építési tevékenységekről és az épített környezetet érintő változásokról, és ennek a passzusnak az új építési törvénybe átemelése ezt elősegítené.

A fentiek kapcsán a NAIH másodszor, a rendelet hatálybalépését követően is megkereste a minisztériumot, ám az hajthatatlan volt: szerintük az ÉTDR-t nem arra hozták létre, hogy az lehetővé tegye a közérdekű adatok megismerését, a dokumentumok elkészítése a tervezők és a hatóság számára többletterhet jelentett. Úgy vélik, hogy az ÉTDR hozzáférés korlátozása nem jelenti az ügyfélkör szűkülését. Fenntartották korábbi véleményüket is a mások magánéletének, valamint otthonának tiszteletben tartásához való jog kapcsán, továbbá azzal érveltek, hogy a NAIH által kifogásolt résznek az új törvény is teret ad. A NAIH az ügyet végül azzal a megállapítással zárta le, hogy

„az álláspontok közeledése a vizsgálati eljárás további folytatásától nem várható”.