Tavaly Kínából érkezett a legtöbb külföldi befektetés, a kínai vállalatok több mint 7,6 milliárd euró befektetésére vállaltak kötelezettséget – erről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter, miután hivatalában fogadta Tan Csiungot (Tan Jiong), a China Development Bank elnökét.

A kínai befektetések közül kiemelkedő a CATL 3000 milliárd forintos, a Huayou Cobalt 520 milliárd forintos, az EVE Power 400 milliárd forintos beruházása, de Varga említette a szegedi BYD-gyárat is, amit „több milliárd eurós” nagyságúra emelt. Ez akár csak 2 milliárddal számolva a „több” szóból kiindulva azt jelenti, hogy legalább 770 milliárd forintos beruházás a kínai autógyár, de hogy például a debreceni CATL-akkumulátorgyár beruházási összegét eléri-e, az nem derült még ki. Ehhez legalább 7,5–8 milliárd eurós nagyságúnak kellene lennie.

Korábban, még a hivatalos bejelentés előtt arról lehetett olvasni, hogy ez lehet „minden idők legnagyobb hazai beruházása”, de a napokban Salgó László vármegyei főispán úgy nyilatkozott a Délmagyarországnak, hogy a BYD gyárépítésével „Magyarország egyik legnagyobb értékű beruházása zajlik Szegeden”.

Varga Mihályhoz visszatérve, a pénzügyminiszter szerint a pénzügyi együttműködés a magyar–kínai kapcsolatok egyik leggyorsabban fejlődő területe, amely hozzájárul az ország finanszírozásának biztonságához és több lábon állásához.

Úgy fogalmazott, hogy a China Development Bank a világ legnagyobb fejlesztési pénzügyi intézménye, Kína legnagyobb közép- és hosszú távú hitelezésre és kötvénykibocsátásra szakosodott bankja. Budapesti regionális telephelyét 2022-ben nyitotta meg, ezen keresztül finanszíroz fejlesztési projekteket a közép-kelet-európai régióban.

A pénzügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország a kínai befektetők első számú célpontja Kelet-Közép-Európában.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy Kína Magyarország 9. legfontosabb kereskedelmi partnere, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben eléri a 4 százalékot, ezzel a legfontosabb Európán kívüli partnere hazánknak. A két ország stabil kereskedelmi és gazdasági kapcsolata kiemelten fontos, hiszen mára Kína a világ második legnagyobb gazdasága – tette hozzá Varga Mihály.

A pénzügyminiszter az adósságkezelésben folytatott együttműködésről szólva emlékeztetett, hogy Magyarország 2021-ben a világon elsőként sikeres Zöld Panda kötvénykibocsátást hajtott végre a kínai piacon, és mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki.

Az idei évben a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodással hazánk többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztéseket finanszírozhat kedvező feltételekkel.

A magyar adósságkezelés arra törekszik, hogy az államadósság finanszírozása több lábon álljon, ezért a hagyományos angolszász és európai piacok mellett ma már Japán, Katar és Kína is partnerünk. Míg tíz évvel ezelőtt az adósság több mint fele külföldi devizában volt, addig mára ez az arány – az idei hitelfelvételt is beleszámítva – 29 százalék alá javult – tette hozzá Varga Mihály.

Júliusban a Telex írt arról, hogy Magyarország 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodást kötött több kínai pénzintézettel, köztük a China Development Bankkal, valamint az Export-Import Bank of Chinával. Bár ezek a hitelek lehetőséget biztosítanak infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozására, felvetődnek kérdések a kínai pénzügyi befolyás erősödésével kapcsolatban. Bár a magyar adósságkezelés célja a több lábon állás, a kínai kapcsolatok elmélyítése olyan kockázatokat hordozhat, amelyek hosszú távon gazdasági és politikai függőséget eredményezhetnek.