A szegedi parkolózóna tervezett bővítése kapcsán írt hosszabb bejegyzést közösségi oldalán Mihálik Edvin, az Összefogás Szeged Jövőjéért Frakció vezetője. A politikus szerint a parkolási problémákat nem lehet önmagukban kezelni, mert azok összefüggenek a lakhatási válsággal, a város terjeszkedésével, a közösségi közlekedés hiányosságaival és a belvárosi parkolókapacitások csökkenésével.

Mihálik szerint az elmúlt években tapasztalt jelentős ingatlanár-emelkedés miatt egyre többen költöznek ki Szegedről vagy választják a kiskertes övezeteket. Szerinte „azért költöznek ki az emberek Szegedről, mert brutálisan drágultak az ingatlanárak az elmúlt években”, miközben egy család számára egyre nehezebb megfelelő méretű lakást vagy házat vásárolni a városon belül.

A képviselő szerint a városvezetésnek nincs világos elképzelése arról, hogy a város merre és hogyan bővüljön. Azt írta, hogy miközben nő a külterületi és kiskertes övezetek népessége, a város nem támogatja megfelelően az úthálózat fejlesztését, és nem ad választ arra a kérdésre sem, hogy „hova költözzenek a fiatal családok”.

Példaként említette az újszegedi Lőtér lakóparkot, amely szerinte tipikusan olyan új városrész, ahová elsősorban fiatal családok költöztek. Állítása szerint a város évek óta nem tudta megoldani a közösségi közlekedés megfelelő elérését a területen, ezért az ott élők számára nehéz valódi alternatívává tenni a tömegközlekedést. Hasonló problémát lát a kiskertekből és az agglomerációból történő bejutás esetében is.

A parkolózóna bővítésének előkészítését is bírálta. Felidézte, hogy a polgármester néhány nappal korábban még a helyi közlekedés fejlesztéséről kért lakossági visszajelzéseket. Mihálik ironikusan megjegyezte, hogy „elég gyorsan összeszámolták a visszajelzéseket, ha már két nappal később elkészült a parkolózóna bővítésének koncepciója”. Szerinte nyilvánvalóan korábban megkezdődött az előkészítés, hiszen annak jogszabályi feltételei vannak. Kritikája szerint azonban sem lakossági bevonás, sem részletes adatok nem kísérték az előterjesztést.

A képviselő külön kitért az albérletben élők helyzetére is. Szerinte Szeged egyetemi városként sok olyan fiatalt fogad be, akik nem rendelkeznek saját ingatlannal, és gyakran állandó lakcímet sem tudnak létesíteni bérelt lakásukban. Emiatt nem jogosultak lakossági parkolóbérletre, amelynek díja egyébként kedvező lenne az új zónákban is. Mihálik ezt „komoly kettős mércének” nevezte.

A politikus szerint a parkolási problémák leginkább a belvárosban jelentkeznek, ahol évről évre nő az autók száma, miközben csökken a parkolóhelyeké. Úgy látja, hogy a konfliktus nem a parkolók és az autósok, hanem „a parkolóhelyek és a fák között zajlik”, miközben mindkettőre szükség van. Érvelése szerint a fák csak a felszínen kaphatnak helyet, parkolókat viszont föld alatt is lehet építeni.

Mihálik arra emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedekben több szakmai javaslat is készült mélygarázsok létesítésére Szegeden, sőt egy külön alap létrehozásának ötlete is felmerült, ám ezekkel szerinte a városvezetés nem foglalkozott érdemben. Közben olyan fejlesztések valósultak meg vagy vannak előkészítés alatt – például a Gogol utca, a Hajnóczy utca vagy a rakpart átalakítása –, amelyek további parkolóhelyek megszűnésével járnak.

„Szegednek is előre kell lépnie ebben a kérdésben: a belvárosban parkolóhely-növelésre van szükség” – írta.

A képviselő a közlekedési problémák megoldásával összefüggésben két, a következő közgyűlés elé kerülő javaslatot is támogatásáról biztosított. Az egyik a Centrum-gödör hasznosítását érinti, amely szerinte akár mélygarázs kialakítására is alkalmas lehetne, a másik pedig a 16 év alattiak, később pedig a 18 év alattiak ingyenes tömegközlekedésének bevezetését célozza.

Mihálik szerint az utóbbi intézkedés hozzájárulhatna ahhoz, hogy a fiatalok körében a közösségi közlekedés valódi alternatívát jelentsen az autóhasználattal szemben. A parkolózóna bővítéséről a szegedi közgyűlés a jövő héten dönthet, a képviselő pedig jelezte: frakciója esetleges módosító javaslatait a döntés előtt nyilvánosságra hozzák.