Öt őstulokcsontot adott ki az idén rekordalacsonyra apadt Maros medre. A végtagcsontokat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság egyik munkatársa vette észre, és a szegedi Móra Ferenc Múzeumba vitték őket. Az igazgatóság szombati közleménye szerint attól különleges a lelet, hogy a térségből 1951 óta egyáltalán nem került elő ősmaradvány.

A csontok egy homokzátony csúcsánál lerakódott hordalék szélén feküdtek: néhány még a fövenyen, a többit már görgette a víz. Rendkívül sötét felszínük miatt gyanították, hogy ősmaradványt találtak. A pontos koordináták rögzítése után leletmentésként szállították őket Szegedre.

A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai a legnagyobb csöves csonton látható, a faj meghatározására alkalmas jegy alapján állapították meg, hogy a maradványok a mára kihalt őstulokhoz tartoznak. A nemzeti park szerint a korábbi, 1951 előtti leletek is jellemzően nagyobb csontok voltak, mert ezek a méretük miatt jobban ellenálltak a fizikai behatásoknak.

A csontokat most szárítják és katalogizálják. Ha ezzel elkészülnek, a park reményei szerint időszaki kiállításon mutathatja be őket szarvasi bemutatóhelyén, a Körösvölgyi Állatparkban.

Az őstulok nagyjából kétmillió éve jelenhetett meg az indiai szubkontinensen, Európában pedig mintegy 270 ezer éve telepedett meg. A pleisztocénben a gyapjas mamutokkal együtt legelt, túlélte a jégkorszakot, utolsó példánya 1627-ben pusztult el. A mai szarvasmarha őse, de külön fajnak számít.

A Maros rengeteg homokot szállít, és a park szerint idén a szokásosnál is jobban alakította a medrét. Nagy homokzátonyok és szigetek jöttek létre, amelyek a vízállással együtt folyamatosan változtak. Makónál augusztus 13-án reggel mínusz 128 cm-es rekordot, Apátfalvánál mínusz 132 cm-t mértek, szeptember 2-án pedig Makónál ismét mínusz 127 cm-re süllyedt a folyó. Négy éve még a mínusz 117 cm volt a valaha mért legalacsonyabb makói érték, 2025-ben azonban több új negatív rekord dőlt meg, és októberben már mínusz 124 cm-t mértek.

Az apadó Maros korábban is hozott a felszínre elfeledett dolgokat. 2023 szeptemberében, mínusz 95 cm-es makói vízállásnál hajóroncs bukkant elő Ferencszállásnál. A Tiszából 2025 augusztusában, szintén rekordalacsony víznél, Tiszaroff közelében egy gyapjas mamut hátcsigolyája került elő.

A nemzeti park arra kéri a kirándulókat, hogy ne sétáljanak ki a homokzátonyokra, mert a folyó hirtelen és kiszámíthatatlanul mélyülhet, a sodrás pedig erős. Ha valaki ősmaradványra bukkan, ne bolygassa, mert ezt jogszabály tiltja. Készítsen néhány fényképet a leletről és a környezetéről, rögzítse a koordinátákat a telefonjával, és értesítse a környékbeli múzeumot. A lelőhelyek őrzése a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálatának feladata.