Népszava: Minden idők legnagyobb hazai beruházása lehet a szegedi járműgyár

Az elmúlt napokban már az országos sajtó is a titokzatos szegedi gyárberuházással van tele, ám a mai napig kerülnek újdonságok a felszínre. Bár érthető a titoktartás a projekt körül a tárgyalások ezen szakaszában, melyről Botka László is írt, a Népszava írta meg saját forrásokra hivatkozva, hogy amennyiben sikerült idehozni a BYD-t, akkor „a jelenlegi városvezetés történelmet írhat, mert ilyen nagyságrendű beruházás még nem valósult meg Magyarországon”.

A lap beruházásra rálátó forrásait is meglepte, hogy kedden elektromos autóbuszgyár építésének lehetőségről szóltak a hírek, mert korábban elektromos autók gyártásáról folytak a tárgyalások a kínai befektető, a magyar kormány és a szegedi városvezetés között. Úgy vélik, csupán a sorrend változhatott: előbb elektromos buszok, majd elektromos autók készülhetnek Szegeden, az ötmilliárd eurós (több mint 1900 milliárd forint) beruházási összeg ezt valószínűsíti.

Az is kiderült, hogy meglepően jó az együttműködés a kormány és az ellenzéki vezetésű szegedi önkormányzat között, de teljes összhangban végzik a munkát a kínai befektetővel is hármasban. Erre példa volt, hogy amikor nyáron kínai delegáció érkezett Szegedre, azzal a vörös szőnyeggel borították a polgármesteri hivatalt, amit kizárólag Szeged város napján használnak.

Állítólag vasúti vágány fogja összekötni a gyárat és Szeged–Budapest vasútvonallal, amelyet a készülő, a kínai állam finanszírozásában épülő Belgrád–Budapest vonallal is összecsatolnak. Ez lehet az a deltavágány, amit annak idején még csak feltételes módban emlegettek a szabadkai vonal kapcsán, ám nemrég 5 milliárd forintot ítélt meg rá a kormány.

Ezzel összhangban értelmet nyer az is, hogy a közelmúltban két konténerterminál építését is bejelentették Szegeden, ami „új kiszolgálási lehetőséget is teremtene Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye ázsiai importban és exportban érdekelt cégei számára”. Az sem lehet véletlen egybeesés, hogy a szegedi önkormányzat egy korábbi közgyűlésen elfogadott egy olyan módosítást, mely a MÁV számára biztosítja a területek tulajdonviszonyainak rendezését, hogy később bővíthessék és átépíthessék a ceglédi vasútvonal Szeged felőli szakaszát.

A gyárat megtöltő dolgozókról azt írták, első körben tervezetten Szegedről és az agglomerációból szedik össze a munkaerőt, a második fázis Békés vármegye lesz, míg a harmadik körben a Fülöp-szigetekről érkezhetnek munkavállalók a BYD szegedi gyárába. Eleinte még hatszáz dolgozót alkalmaznának, amelyet folyamatosan növelnek, és így érik el a háromezer foglalkoztatottat.