Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter csütörtökön a Portfolio Future of Construction konferenciáján azt mondta, hogy a következő hónapokban több mint 1000 milliárd forint értékű vasútfejlesztési kivitelezési közbeszerzés indulhat, és több eljárás már folyamatban is van. A korábban akár egy évig elhúzódó eljárásokat a miniszter szerint jelentősen felgyorsítanák.

A Baross Gábor-terv keretében a kormány uniós források terhére 3500 milliárd forintnyi vasúti beruházásra vállalhat kötelezettséget. A terv Vitézy által ismertetett projektjei között szerepel a Szeged–Kiskunfélegyháza vonal kétvágányúsítása és sebességemelése is.

A szakaszról a miniszter már a júliusi vasútprogramjában is beszélt. Akkor egy olyan térképet mutatott, amelyen a vonal már 160 km/órás, az építkezés kezdetét pedig 2027-re tette. A gyorsítással együtt ritkítanák a Napfény InterCity megállóit, Kisteleket és Szatymazt új személyvonatok szolgálnák ki. A felújítást Lázár János 2023-ban pénzhiányra hivatkozva leállította, egy 2025-ös minisztériumi közbeszerzési terv pedig még 2029 szeptemberére várta a befejezést.

Vitézy szerint a minisztériumtól örökölt működési modell lassította a beruházásokat. Egy közbeszerzés 160 lépésből állt, a dokumentumok papíron jártak körbe a tárca budapesti irodái között, a bírálóbizottság döntése után pedig 40–70 nap is eltelhetett az aláírásig. Ezért a MÁV-on belül több mint 100 fős beruházási szervezetet hoztak létre, amely önállóan bonyolíthat közbeszerzést. A miniszter elmondása szerint ide „tucatszám” csábítják vissza azokat a szakembereket, akiket az állam az elmúlt négy–öt évben elüldözött, sokukat külföldre.

A kormány a MÁV saját éves beruházási keretét 30 milliárdról 80 milliárd forintra emelte. A többletből szüntetnék meg a sebességkorlátozásokat, ebből fizetnék a pályaforgalmi fejlesztéseket, a kisebb állomások akadálymentesítését és felújítását, valamint a Keleti pályaudvar homlokzatának rekonstrukcióját.

Vitézy a társasházak energetikai felújításáról is beszélt. A program kerete szerinte több mint 200 milliárd forint, és panellakásonként legfeljebb 4 millió, más társasházi lakásonként legfeljebb 5 millió forint igényelhető belőle. Ezt az összeget a miniszter „brutálisnak” nevezte. A pénz uniós helyreállítási (RRF) forrásokból és kvótabevételekből jönne, a programot a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével valósítanák meg. Támogatást legalább 30 százalékos energetikai javulás esetén lehet kapni, de az akadálymentesítés és a liftépítés is elszámolható lenne. Az első kiírások februárra várhatók, a tárca egy banki konstrukción is dolgozik, a program pedig várhatóan 2027 első negyedévében indulhat.

A programról november 3-án kormányhatározat is született. A Wekerle Panel és Társasházi Program célja legalább 60 ezer lakás felújítása 2030-ig, ugyanezekkel a lakásonkénti plafonokkal. A támogatás 30–50 százaléka vissza nem térítendő, a megvalósító az MFB. A felhívás tervezetének december 15-ig, a pályázati eljárás rendjének 2027. február 28-ig kell elkészülnie. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter októberben 600 milliárdos keretről beszélt, abban azonban a családi házak felújítása is benne van.