100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Egy helyi Facebook-csoportban elpusztult gólyáról posztoltak fotókat, a bejegyzés készítője szerint a Szerb utca 15. szám alatti gólyafészekhez tartozott a madár. A fészekben jelenleg több tojás is lehet, így ezzel több állat is elpusztult, hiszen nincs aki gndozza őket – írja a csoporttag, aki szerint évek óta fennáll a probléma, nem ez az első eset.
A bejegyzéshez érkezett egyik komment szerint a Kiskunsági Nemzeti Park illetékesei azóta értesültek az esetről és a tojások kimentését tervezik. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) oldalán egyébként ilyen esetekben bejelentést is tehetünk online egy Google formon keresztül.
Az MME bejegyzése szerint az elektromos szabadvezetékeknek történő ütközés, illetve a villanyoszlopok fejszerkezetének nem megfelelő kialakítása miatti áramütés régóta ismert, és világviszonylatban is az egyik legjelentősebb veszélyeztető tényező a madárfajok védelmében. Magyarországon a kis- és középfeszültségű, valamint a vasúti szabadvezeték-hálózat közel százezer kilométer hosszúságú és több mint egymillió oszlopot számlál.
Az áramütött madarak valós számát a rendkívüli hosszúságú hálózat rendszeres ellenőrizhetetlensége mellett azért is nehéz pontosan megbecsülni, mert a balesetet szenvedett állatok maradványai már órák, akár napok alatt eltűnnek az oszlopok alól. Az MME sok évtizedes munkája és tapasztalatai alapján készített egy becslést, mely szerint
- legalább 30 ezer,
- középértéken 170 ezer, de
- akár 500 ezer elpusztult madárról lehet szó évente.
A legvalószínűbb szám 200–300 ezer példány között lehet, melynek közvetlen természetvédelmi kár értéke több milliárd forint. A természetvédelmi kár mellett természetesen minden esetben számolni kell a közvetlen gazdasági kárral is, hiszen az elpusztult madarak által el nem fogyasztott mezőgazdasági kártevők okozta terményveszteség, illetve az ellenük történő vegyszeres védekezés költsége is elérheti a százmillió forintos nagyságrendet. Az MME a témáról bővebben is írt korábban.
Azt is hozzáteszik ugyanakkor, hogy a probléma mérséklésén évtizedek óta együttműködik az MME, az állami természetvédelem és az áramszolgáltató vállalatok szakemberei. Ennek az együttműködésnek köszönhetően közel százezer oszlop madárbaráttá átalakítása történt meg részben vagy egészben, köztük nemrég a szegedi Fehér-tónál is.
