100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Azt megírtuk még a múlt héten, hogy vasárnaptól – Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Komárom-Esztergom, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém vármegye után – Heves, Tolna és Csongrád-Csanád vármegye is csatlakozott az új, egységes alapellátási ügyeleti rendszerhez.
Győrfi Pál arról számolt be az MTI-nek, hogy az első napon az orvosok, mentőtisztek és szakdolgozók a három vármegyében 22 ügyeleti telephelyen 388 betegnek nyújtottak megfelelő segítséget. A betegek zöme enyhe panaszokkal, tünetekkel jelentkezett, így az esetek többségében az ügyeleti ellátás elegendőnek bizonyult, kórházba utalásra a betegek öt százalékánál volt szükség. A 1830-as hívószám mindenhol megfelelően működött,
az ellátottak 26 százaléka 18 év alatti volt.
Az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR-vezetője kitért arra is, hogy az új alapellátási ügyeleti rendszerhez eddig csatlakozott tizenkét vármegyében február 1-je óta több mint 144 ezer beteg kapott segítséget.
A kórképek súlyosságát értékelő, 0 és 7 közötti „NACA” szakmai skálán (0 a legenyhébb, 4-től súlyos) az ügyeletben ellátott betegek 99 százaléka 0–1–2–3 fokozatba került, vagyis enyhe panaszok, tünetek miatt kértek segítséget a PR-vezető szerint. „A visszajelzések alapján az ügyelet által nyújtott betegellátással a betegek továbbra is elégedettek, az 5 fokozatú skálán átlagosan 4 feletti pontszámot adnak.”
A kommunikációs vezető jelezte, az ügyeleti rendszer kiterjesztése novemberben folytatódik annak érdekében, hogy a jövő év elejére – egyelőre Budapest kivételével – az egész országban „egységes, a betegek számára az eddiginél jobb ellátást biztosító, a sürgősségi ellátórendszer elemeivel összekapcsolt alapellátási ügyeleti rendszer működjön”.













