Szegedi gimnazistákat buzdított tanulásra és álmaik követésére Sulyok Tamás köztársasági elnök és Mihálffy Béla KDNP-s országgyűlési képviselő csütörtökön, a szegedi Dóm tér és a fogadalmi templom nemzeti emlékhellyé nyilvánítása alkalmából.

Októberben szavazta meg a parlamenti többség Mihálffy Béla javaslatát, hogy a szegedi dóm és a Dóm tér nemzeti emlékhely legyen. A magyar építészetről szóló törvény módosítása november 13-ával, Klebelsberg Kuno egykori kultúrpolitikus születésének 150. évfordulóján lépett hatályba.

A Dóm téren tiszteletét tette a helyi Fidesz és KDNP több ismert politikusa, köztük Polner Eörs, Ruzsa Roland és Farkas Levente, valamint Salgó László főispán – és Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja is. Az épület mellett még Szabó Bálint is megjelent, ezúttal trombita nélkül. Úgy tudjuk, a tankerületbe tartozó összes gimnázium végzőseit kivezényelték a rendezvényre a 6–7-ik órán való részvétel helyett, hozzájuk mint a jövő zálogához beszéltek a felszólalók.

Az esemény katonai felvonulással és a Himnusszal kezdődött a Dómban, majd Sulyok Tamás arról beszélt, hogy a Dóm tér és környéke szellemi központ, amelyhez életművek, magyar géniuszok kapcsolódnak. „Klebelsberg Kuno, Szent-Györgyi Albert, Karikó Katalin, sokáig bővíthető a névsor. Számunkra azonban ugyanolyan lényeges a folytatás. A ma még ismeretlen nevek, a jövő magyar tehetségeinek nevei, köztük, kedves diákok, az önök nevei is. Új feltalálók, Nobel-díjasok, új államférfiak, talán a 21. század legnagyobb magyarjának neve is” – fejtette ki.

Gondolatait Mihálffy Béla kereszténydemokrata országgyűlési képviselő folytatta, aki a templomban ülő fiataloknak azt tanácsolta, merjenek nagyot álmodni, tanuljanak, dolgozzanak kitartóan, és higgyenek abban, hogy hozzátehetnek a sikeres jövőhöz.

„Lehet, hogy köztetek ül a jövő Klebelsberg Kunója, aki új utakat talál majd a nemzet megújítására. Vagy a következő Nobel-díjas tudós, aki tudományos felfedezésével írja be a nevét a történelembe. Vagy éppen az a művész, tanár, orvos, mérnök, aki a maga területén teszi szebbé városunkat, nemzetünket” – fogalmazott a politikus.

Szerinte a helyszín szimbolikus felavatása nemcsak elismerése a múltnak, hanem feladatot is ad: „őriznünk kell ezt a szellemiséget, és tovább kell adnunk a következő generációknak, hogy 100 év múlva is legyen miért idejönni, legyen miből erőt meríteni”.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök is felszólalt, aki feladatának, kötelességének, küldetésének tartja a kultuszminiszter szellemi örökségének továbbvitelét.

„Az a nemzetstratégia, amit Klebelsberg megalkotott és bravúros módon kezdett megvalósítani Szegeden is, az egész nemzet javát szolgálja” – fogalmazott. Úgy látja, száz évvel ezelőtt a közhangulat akár letargikus is lehetett volna a „tragikus gazdasági helyzet és a nemzet közelmúltja” miatt. „Mégis, ő nem kezdett sebeket nyalogatni, önsajnálatba esni, nem panaszkodott, hogy kevés, vagy nincs forrás kultúrára, tudományra, hanem nagyot álmodott. Valahogy mégis előteremtette a forrásokat, páratlan értéket valósított meg, ma is érezni a hatását.”

Kiss-Rigó szerint ezt igyekeznek továbbépíteni. Annyi hasonlóságot mindenképpen látni, hogy a gazdasági helyzet ma sem fényes, és EU-s források sem nagyon érkeznek Magyarországra, ugyanakkor az már vitatott kérdés, hogy valahogy mégis előteremtik-e ezek pótlását.

Klebelsberg egy gyakran idézett mondata, hogy „sok ország ment már csődbe, amelyik a hadászatra erején felül költött, de még egy sem, amelyik az oktatásra”. Sulyokék nem fejtették ki, ez hogyan aránylik ahhoz, hogy jelenleg nincs önálló minisztériuma az oktatásnak, hanem a belügyminiszter alá tartozik. Vagy ahhoz, hogy Magyarország százmilliárdos hadibeszerzéseket folytat, miközben a tanároknak bosszúértékelések miatt is csökkenhet a fizetése, bezárták a Wesley-iskolákat, és az Oktatási Hivatal dolgozóinak tizede felmondott az alacsony bérek miatt.

Mindenesetre a szimbolikus táblát átadták a Dóm téren. Arról, hogy pontosan mivel is jár ez a nemzeti emlékhely státusz, a Szegederen írtunk korábban. Országosan eddig 21, Csongrád-Csanád vármegyében egyetlen nemzeti emlékhely volt, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ehhez csatlakozott a szegedi Dóm és a Dóm tér.

Botka László polgármester részéről nem volt túl pozitív a kezdeményezés fogadtatása. Szerinte az „semmi gyakorlati hasznot nem hoz” a városnak, és Mihálffynak inkább azért kellett volna lobbiznia a Parlamentben, hogy ne vonjanak el annyi forrást Szegedtől, vagy hogy a harmadik híd hamarabb felépülhessen.

Sulyok Tamás a Dóm téri avatás előtt az ELI-ben is járt, ahol a megjelent fiataloknak azt mondta, „a jövő itt születik”. Szerinte Magyarország büszke lehet a kutatóintézetre, és hogy a világ sok államából jönnek ide tudósok kutatni. Azt ígérte, szorgalmazni fogja, hogy a szegedi lézerközpontot üzemeltető konzorciumhoz Lengyelország és Szlovákia is csatlakozzon.