100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) az 1001–1200. helyezési sávban szerepel a Times Higher Education (THE) 2027-es globális egyetemi rangsorán, ez a Semmelweis Egyetem (SOTE) közleményéből derült ki. Ezzel a szegedi intézmény idén sem került be a világ ezer legjobbnak rangsorolt egyeteme közé, miközben a SOTE a 247. helyre lépett előre, és a magyar mezőny élére került.
A brit székhelyű Times Higher Education évente teszi közzé globális egyetemi rangsorát, amelyben a világ felsőoktatási intézményeit többek között oktatási, kutatási és nemzetköziesítési szempontok alapján értékeli. Az SZTE és a Pécsi Tudományegyetem került most az 1001–1200. helyezési sávba. A THE a 200. hely után jellemzően helyezési sávokat közöl, ezért az 1001–1200. tartományon belül az SZTE pontos pozíciója nem állapítható meg a nyilvános rangsorból.
A szegedi egyetem az elmúlt években is ebben a tartományban szerepelt. A 2021-es rangsorban még a 801–1000. helyezési sávba sorolták, a 2022-es listán azonban már az 1001–1200. sávban volt megtalálható, és a 2023-as, 2024-es, valamint a 2025-ös rangsorban is ott maradt. A 2027-es eredmény tehát azt mutatja, hogy az intézmény a korábbi években kialakult helyezési sávját tartja.
A 2027-es rangsorban a Semmelweis Egyetem a 247. helyen végzett, miután az előző évi listán még a 272. helyet foglalta el. Az intézmény ezzel a magyar egyetemek között az első helyre került. Az Óbudai Egyetem a 601–800., a Debreceni Egyetem és az ELTE pedig a 801–1000. helyezési sávban szerepel.
A THE öt fő terület alapján értékeli az egyetemeket: az oktatást, a kutatási környezetet, a kutatások minőségét, az ipari bevételeket és a nemzetközi orientációt vizsgálja. A mutatók között szerepel például a kutatások idézettsége, a kutatási bevételek, a hallgatói-oktatói arány, valamint a nemzetközi hallgatók és együttműködések aránya.
Az egyetemi rangsorok összehasonlításakor ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy az eltérő profilú intézményeket egységes szempontrendszer alapján értékelik.
Erre jó példa, hogy amennyiben a némileg máshogy értékelő sanghaji rangsort nézzük, azon évek óta tartja elsőségét a hazai egyetemek között az SZTE. Ezen a listán a szegedi intézmény mellett további három magyar felsőoktatási intézmény jutott be az elitbe. Többek között a Nobel- és Fields-díjas oktatók, kutatók és egykori hallgatók (alumni) számát is figyelembe veszik.
















