Megszavazta az Országgyűlés, nemzeti emlékhellyé nyilvánították a szegedi dómot és a Dóm teret

Nemzeti emlékhellyé nyilvánította az Országgyűlés a szegedi dómot és a Dóm teret, a magyar nemzeti önkép kialakításában játszott szerepe elismeréseként.

A képviselők 172 igen szavazattal és hat tartózkodás mellett fogadták el a magyar építészetről szóló törvényt módosító KDNP-s indítványt, amelyben többek között arra hivatkoztak: a szegedi dóm és a Dóm tér a kultúra és a kereszténység nemzetmegtartó erejét hangsúlyozza.

„Ez a döntés nemcsak Szeged, hanem egész nemzetünk közös örökségének elismerése. A Dóm és a Dóm tér a magyar hit, kultúra és összetartozás jelképei méltán kapnak most helyet a legnagyobb nemzeti emlékhelyeink között. Ez az elismerés tovább erősíti Szeged szerepét Magyarország szellemi és kulturális központjaként” – kommentálta a döntést a javaslat benyújtója, Mihálffy Béla közösségi oldalán.

Arról, hogy mivel is jár a nemzeti emlékhely státusz, a Szegederen írtunk korábban. Országosan eddig 21, Csongrád-Csanád vármegyében egyetlen nemzeti emlékhely volt, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. A most megszavazott törvényjavaslattal ehhez csatlakozott a szegedi Dóm és a Dóm tér is. Az időzítés nem véletlen: a törvény november 13-án lépne hatályba – 1875-ben ezen a napon született Klebelsberg Kunó, akinek munkásságát a javaslat szintén az egyik fő érvként nevezi meg.

Kevésbé volt pozitív a javaslat fogadtatása Botka László polgármester részéről: „Ezért politikailag súlytalan, befolyás nélküli emberként kár a Parlamentben ülnie 4 milliós fizetésért! Szeged ennél többet érdemel!” – fogalmazott a KDNP-s országgyűlési képviselő javaslatáról a szegedi városatya.

Botka szerint a kezdeményezés „semmi gyakorlati hasznot nem hoz” a városnak. Úgy véli, a Dóm tér eddig is a nemzet egyik kiemelkedő szimbóluma volt, a címhez azonban nem jár semmilyen támogatás. A polgármester emlékeztetett: Mihálffy inkább azért lobbizhatott volna, hogy ne vonjanak el forrásokat Szegedtől – idén már 6 milliárd forintot –, vagy hogy a déli Tisza-híd építése ne csak 2031 után kezdődjön el, 2035-ös befejezéssel.