100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Az ítélőtábla a kormányhivatalnak adott igazat, megváltoztatva a Szegedi Törvényszék döntését a Wesley iskola ügyében. Elutasították a fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmét – írja a Délmagyar.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség azért nyújtotta be a kérelmet, hogy időt nyerjenek az iskola utolsó pillanatban történt bezárása után. Korábban a Tóth Judit, a Szegedi Tudományegyetem docense és a Jogklinika vezetője a Szegedernek elmagyarázta, az azonnali jogvédelem lényegében halasztó hatállyal bír.
A megoldás mindig az kell legyen, ami
a gyereknek segít – a Wesley-ügyről mélyebben
Régen a közigazgatási döntések ellen lehetőség volt fellebbezésre, ami ellátta ugyanezt a funkciót. Ma már csak közigazgatási perben lehet megtámadni ezeket, erre nyújthat megoldást egy ilyen kérelem. Ebben az ügyben akkor lett volna értelme jogvédelmet kérni Tóth Judit szerint, ha a szülői közösség úgy dönt, nem hajtja végre a Kormányhivatal határozatát, hanem továbbra is beviszik a gyerekeiket az iskolába. A halasztó hatály időt adott volna, hogy felkészüljenek a váltásra, a szülőknek nem kellett volna azonnal új iskolát keresni, a fenntartónak azonnal mindent bezárni.
Tóth Judit hangsúlyozta, hogy a gyereknek a társadalom és az állam részéről védelemhez van joga, a vitás jogi helyzetekben a gyerek mindenek felett álló érdekét kell elsődlegesen figyelembe venni. „Tényleg vétlenek abban, hogy milyen pénzügyi körülmények között működik egy intézmény. Ők ebben teljesen ártatlanok, nem lehet őket ennek kiszolgáltatottjává tenni” – fogalmazott.
A Szegedi Törvényszék szeptemberben meg is adta a MET-nek a jogvédelmet, azonban most másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva elutasította a kérelmet.
Az ítélőtábla szerint a törvényszék helyesen hivatkozott arra, hogy a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek védelme minden köz- és magánintézménynek kötelezettsége, azonban figyelmen kívül hagyta, hogy a kormányhivatal határozata is ezt a közérdeket szolgálja. „A kormányhivatal határozata a gyermekek megfelelő testi, lelki és értelmi fejlődését, sajátosságaiknak megfelelő köznevelési rendszerhez fűződő, alapelvi szinten deklarált közérdeknek szerez érvényt, így az nem öncélú, és nem más magánérdekét szolgálja” – áll az indoklásban.













