100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Általános amnesztiáért indított petíciót Rafael Balázs Leándrosz Szegeden élő jogász, a hódmezővásárhelyi roma nemzetiségi önkormányzat egykori tagja, most ehhez készül aláírásokat gyűjteni. Rafael úgy érzi, eljött az ideje annak, hogy 1990 után ismét széles körben amnesztiát kapjanak a börtönökben fogva tartott elítéltek. Érvelése szerint a közkegyelem „a kereszténység értékeikre épített társadalom legnagyobb erényeit, a méltányosságot és a megbocsátást” fejezné ki. Az amnesztiáról nem lehet népszavazást tartani, Rafael Lion ezért döntött az aláírásgyűjtés mellett.
A petíció azt kéri az Országgyűléstől, hogy az elítéltek utolsó két évét elengjék el, amennyiben pedig a büntetés hátralévő része két évnél kevesebb, az elítélteket azonnal engedjék szabadon. Az életellenes, valamint a kiskorú gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetőire az amnesztia nem vonatkozna.
A Népszava szerint „felbolydította a cigány közéletet” a kezdeményezés, rövid időn belül 120 roma nemzetiségi önkormányzat, továbbá ötven civil szervezet nyilvánította ki csatlakozási szándékát. Ugyanakkor a kormánypárti Cigány Közösségek Szövetsége megosztott a kérdésben. A lapnak Rafael azt nyilatkozva, a petíció gondolata attól fogva érlelődik benne, hogy a szélsőjobboldalon a terrorcselekmények miatt elítélt Budaházy György szabadon bocsátását kezdték követelni. Amikor aztán Budaházy és társai elnöki kegyelmet kaptak Novák Katalin államfőtől, majd kiderült, hogy a bicskei pedofilügyben elítélt K. Endre igazgatóhelyettes ugyancsak kegyelemben részesült, már biztosra vette: belevág a kezdeményezésbe. Hozzátette, személyes érintettsége is van, de erről több részletet nem osztott meg.
Eredetilegúgy tervezte, hogy 100 ezer aláírást gyűjt össze, de látva a támogatottságot, 500 ezerre emelte a tétet. Az aláírásgyűjtés jövő héten kezdődik. A Népszava több forrása megerősítették, hogy a romák körében országszerte óriási a petíció támogatottsága. Ez önmagában persze nem kötelezi semmire a parlamentet, Rafael szerint azonban látva a kezdeményezés mögött álló tömeget nem teheti meg, hogy nem tárgyalja meg érdemben a kérdést.
A jogász már annak is örülne, ha kiterjesztenék a reintegrációs őrizet intézményét. Ez egy kiegészítő büntetési forma, amellyel az állam pénzt takarít meg és csökkenti a börtönök túlterheltségét, valamint megadja az esélyt arra, hogy az elítélt újra beilleszkedjen a társadalomba. A kötelező otthoni tartózkodás mellett az elítéltnek általában lehetősége van bizonyos kijelölt időszakokban munkába járni vagy más fontos feladatokat elvégezni. Jelenleg egyébként reintegrációs őrizetben vannak a börtönökből kiengedett embercsempészek is.
