
100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Szeged és Vidéke, 1920. február 5. – A szegedi törvényszék ma délelőtt itélkezett első izben kommmunista ügyben a gyorsitott eljárás szabályai szerint. Egy husz éves asztaloslegény ült a vádlottak padján, izgatás büntettével vádoltan. Az ötös tanácsban Denk Tivadar törvényszéki biró elnökölt. A vádhatóságot Hubay László dr. ügyész képviselte. A védelem ellátására az elnök Ráday László dr. törvényszéki jegyzőt rendelte ki, minthogy az ügyvédi kamara nem gondoskodott idejében védő kirendeléséről s a törvényszéken hamarjában nem találtak ügyvédet, aki vállalkozott volna a védelemre.
Hubay államügyész előterjesztette vádinditványát az 1920. január másodika óta előzetes letartóztatásban levő Bezdán Sándor ellen, aki 1919. december 19-én délután öt órakor, háboru idején a csendőrlaktanya előtt Bokor András szakaszvezetőnek és Lehóczky Jenő gyalogosnak azt a kijelentést tette, hogy „a nemzeti hadsereg csak addig virul, amig mi kommunisták ujból föl nem ébredünk“ s ezzel a kijelentéssel, amelyet polgáremberek is hallottak, izgatás büntettét követte el.
A biróság kihallgatta a vádlottat, elmondta, hogy tizenkilencéves, római katolikus vallásu asztalossegéd, a proletárdiktatura alatt vörös katona volt. Tagadja a vádat. Védekezése szerint a katonák, akiket december 19-én még egyáltalán nem ismert, nem is látott, egy haragosának, Karsai Andrásnak fölbujtására jelentették föl. Karsait ugyanis leleplezte egy leány előtt, akinek az, mint gazdag legény udvarolt, pedig szegénysorsu.
Lehóczky Jenő és Bokor András katonák megerősitették a nyomozás folyamán tett terhelő vallomásukat. A vádlottnak szemébe mondták, hogy a jelzett időben igenis használta előttük az inkriminált kifejezést. Azután a védelem tanuinak, idősebb Lévai György esztergályosnak és fiának, ifjabb Lévai Györgynek kihallgatása következett. A vádlott rájuk hivatkozott, hogy december 19-én az egész délutánt náluk töltötte este hétig, tehát délután öt órakor nem izgathatott a csendőrlaktanya előtt. Az esztergályos azt vallotta, hogy Bezdán a karácsony előtti pénteken náluk volt.
A biróság megállapitotta, hogy péntek 19-re esett. Faggatni kezdték a tanut, honnan emlékezik ilyen pontosan a napra. Az államügyész egy kérdésére elszólta magát Lévai. Kiderült, hogy a tárgyalás előtt a folyosón beszélgetett a vádlottal, azt mondta neki, miről és milyen napról van szó. A fia is azzal kezdte vallomását, hogy pénteki napon a vádlott náluk volt. A biróság a két Lévai megesketését mellőzte. A perbeszédek után kihirdették az itéletet, amely szerint a biróság Bezdán Sándort hat hónapi börtönre itélte, amelyből egy hónapot kitöltöttnek vett.
Ez a cikk eredetileg a Szeged és Vidéke című lapban jelent meg 1920. február 5-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon A rovat további cikkei itt olvashatók.













