Egyre kevesebb őzet látnak a vadászok: míg régebben ötvenfős csapatokban mozogtak, ma már legfeljebb tíz példány alkot egy csoportot. Feltűnő az is, hogy a gidák száma csökkent, sok anyaállatot nem követnek utódok – mondta Bede Péter hivatásos vadász a Telexnek.

Az őzcsapatok létszámának visszaesését az utóbbi két–három évben tapasztalták Békés és Csongrád-Csanád vármegyében. A vadászok módosították a vadgazdálkodási módszereiket, hogy lassítsák a populáció csökkenését. Csongrád térségében például csökkentették az éves kilövési kvótát. Az őzállomány csökkenése nemcsak vadászati, hanem természetvédelmi szempontból is aggodalomra ad okot.

A fogyatkozás okai egyelőre nem teljesen tisztázottak. Bede Péter szerint az egyik fő tényező az egyre szárazabb nyarak hatása. Az elmúlt három évben súlyos aszályok sújtották a térséget, csökkent a természetes vízforrások száma. „Májusban megszületnek a gidák, de ha az anyjuk nem jut elég vízhez, nem lesz teje, így az utódok elpusztulhatnak” – magyarázta Bede. Nyáron a vadőrök itatóhelyeket alakítottak ki, de nem minden állathoz jutott elég víz.

A klímaváltozás mellett az aranysakálok elszaporodása is veszélyt jelent, magyarázta Bede. A ragadozók falkában vadásznak, és nemcsak fiatal, gyenge őzeket ejtenek el, hanem egészséges, felnőtt példányokat is. A vadászok igyekeznek csökkenteni a sakálpopulációt, de eddig nem sikerült hatékonyan visszaszorítani őket.

A mezőgazdaság is hozzájárulhat az őzek megfogyatkozásához. A nagyméretű, egybefüggő szántóföldek eltüntetik az állatok búvóhelyeit, ráadásul a mezővédő erdősávok és kisebb csatornák beszántása tovább súlyosbítja a helyzetet. A műtrágyák és növényvédő szerek használata pedig negatív hatással lehet a vadak egészségére.

A rossz minőségű takarmány szintén szerepet játszhat az állomány csökkenésében. Korábbi kutatások szerint a gombatoxinokkal szennyezett takarmány rontja a vadak szaporodási képességét. A vadásztársaságok ezért ma már csak emberi fogyasztásra is alkalmas, jó minőségű takarmányt tesznek ki az etetőkbe.

Az őzek mellett más vadfajok is veszélyben vannak. Bede Péter tapasztalatai szerint az évek óta tartó nyári szárazság az apróvadat is megviseli, egyre kevesebb a mezei nyúl és a fácán is. A vadásztársaságok bevételei szintén érintettek: ha kevesebb az őz, kevesebb vadász érkezik, ami pénzügyi nehézségeket okozhat. A prémium takarmány drágább, és a bérvadászatból származó bevételek is csökkenhetnek.

A helyzet javítása érdekében az Országos Magyar Vadászkamara és az Agrárminisztérium közös kutatásba kezdett az őzállomány csökkenésének okainak feltárására. A vadászkamara 5 millió forinttal támogatta a vizsgálatokat, amelyek során begyűjtött mintákat elemeznek. Az eredmények még nem ismertek, de a szakértők szerint a klímaváltozás és a ragadozók elszaporodása egyaránt fontos tényezők lehetnek.

A vadászok és kutatók abban bíznak, hogy a vizsgálatok eredményei segítenek majd hatékonyabb védelmi stratégiák kidolgozásában. A cél nemcsak a vadászat fenntartása, hanem az őzállomány megőrzése is, hiszen a populáció csökkenése hosszú távon az ökoszisztémára is negatív hatással lehet.