100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
„A város történetének legnagyobb ingatlanfejlesztési projektje indult el Mórahalmon, külső partnerekkel együttműködve a következő öt évben több mint kétszáz társasházi lakás épül fel a Csongrád-Csanád vármegyei kisvárosban” – jelentette be Nógrádi Zoltán polgármester a csütörtöki sajtótájékoztatón a Magyar Építők szerint.
A szakportál azt írja, a fejlesztéshez az önkormányzat biztosította a telkeket, elvégezte a közművesítést, és partnereket vont be a projekthez. Emellett lakásépítési támogatási rendszert dolgoztak ki, amelyben a családok 1,25–1,7 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek az ingatlanok megvásárlásához.
Arról már írtunk a Szegederen is, hogy az első ütemben az Őszi Rózsa Szolgáltatóközpontnál kezdték meg az építkezést. A központ, amely nappali ellátást nyújt az idősek számára, jövő júniusra készül el. Ehhez kapcsolódóan a Domiép Ingatlanfejlesztő Kft. három épületben húsz garzonlakást épít 55 év felettiek számára. A lakások tulajdonosai igénybe vehetik a szolgáltatóközpont lehetőségeit, az önkormányzat pedig gondoskodik arról, hogy az ingatlanok a jövőben is nyugdíjas garzonházként működjenek.
A projekt részeként hamarosan új építkezések indulnak a városközpontban és egy barnamezős területen is. Domonkos László, a Domiép ügyvezetője elmondta, hogy a garzonházak alapozása már elkészült, és a 2026 első felében elkészülő épületek egyikében szolgáltatórészleget is kialakítanak. A szolgáltatóközpont szomszédságában további két épületszárny épülhet, amelyekben 16 lakás kap majd helyet.
A városvezetés az átfogó fejlesztést nemcsak a lakhatási lehetőségek bővítéseként, hanem a közösség életminőségének javításaként is értékeli. A projekt egyaránt célozza a fiatal családokat és az időseket, miközben hozzájárul Mórahalom további fejlődéséhez Nógrádi Zoltán szerint.

Eközben Algyőn teljesen másként képzelik el a település fejlesztését: szeretnék, hogy a szegedi BYD-gyár építése miatt várhatóan beáramló munkaerő ne tömeges társasházakban, hanem családi házakban találjon otthonra, ami illeszkedik a település falusias környezetéhez, ezzel megőrizve a településképet. Az önkormányzat ezért korábban már növelte az új telkek minimális méretét 500-ról 720 négyzetméterre, és korlátozta a társasházak építését, amelyek csak ezer négyzetméteres telkeken lehetségesek.
Molnár Áron polgármester szerint ezzel Algyő elkerüli azt a problémát, amely sok hasonló települést érint: a túlzott beépítést és a zsúfolt sorházakat „Ezek kihívások, nyilván a magyar vállalkozók fogják keresni a lehetőségeket, hogy hová lehet minél több embert, minél kisebb helyre belakoltatni. Nagyon örülök azonban, hogy Algyőn nem az lesz, hogy minden talpalatnyi felületen négy-öt társasházból álló épületeket kezdenek majd el építgetni. Majd építenek szép családi házat, ami a falura való” – fogalmazott.













