

Fotó: Bálint András / Szegeder

Forrás: SZTE

Forrás: SZTE
Fendler Judit, az SZTE kancellárja elmondta, a fejlesztés helyszínéül szolgáló épület korábban színházként funkcionált a volt szovjet-orosz laktanyaterületen. „Mivel több méter mélyen le van betonozva, lebontani nem lehetett. Volt olyan terv is, hogy konferenciaközpont legyen belőle, de személy szerint örülök, hogy végül nem ez valósul meg, hiszen így egy jóval fenntarthatóbb funkciót kap” – fogalmazott.
Fendler szerint az új létesítmény a BYD, a Rheinmetall és más ipari partnerek számára is elérhető lesz, eszközparkját pedig kutatóintézetek és egyetemek is használhatják majd. A beruházás megvalósítása kormányzati támogatásból, pályázati és egyetemi forrásokból történik, a technikai átadás 2026 év végére várható.
Fendler Judit szerint a központ olyan fejlett eszközparkkal rendelkezik majd, amilyen jelenleg egyetlen másik magyar egyetemen sincs, és ezzel a térség egyik legjelentősebb ipari-kutatási központja jöhet létre.
Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese a központ jövőbeli működéséről beszélt. „A most létesülő komplex centrumban járműipari, olajipari, bányászati és geológiai mérések is zajlanak majd, emellett oktatási helyszínként is funkcionál” – mondta.
Kiemelte, hogy az épületben motortesztelő fékpadok, digitális tachográfok, mechatronikai és számítóközponti laborok is helyet kapnak, ahol a hallgatók a kutatások során sajátíthatják el a szakmai gyakorlatot. Itt egy járó benzines motort kell elképzelni, melyen a kimenő és bemenő anyagokat, hőmérséklet-változásokat vizsgálják majd úgy, hogy miután az lefutott 100–200 ezer kilométert, szétszedik.
Lesznek benne digitális tachográfok is, amivel viszont nem kell szétszedni, szétbontani, vagy elvágni a motor alkatrészeit a vizsgálathoz. A számítóközpont a mérések kiértékeléséhez szükséges.

Fotó: Bálint András / Szegeder

Fotó: Bálint András / Szegeder
Közel hárommilliárd forintos beruházással kezdődött meg a Fenntartható Mobilitás Ipari Kapcsolati Központ (FMIKK) építése a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Science Parkjában. Az alapkőletétel és az időkapszula elhelyezése kedden zajlott.
A projekt célja egy olyan komplexum létrehozása, amely az elektromobilitás korszakának kihívásaira reagálva járműipari, oktatási, kutatás-fejlesztési és méréstechnikai központként működik majd, hangzott el a helyszíni sajtótájékoztatón.
Az egyetemtől elkértük az új központ látványterveit is, melyeket a helyszínen is kiállítottak. A korábbi tenderkiírásból lehet tudni, hogy a projekt során az egykori szovjet laktanya kultúrházának eredeti, rossz állapotú vasbeton szerkezetét megerősítik, új födémet kap, lecserélik a panelelemekből álló homlokzatát és tetőszigetelését, valamint lift és új menekülőlépcső is épül.
A meglévő épülethez 415 négyzetméteres könnyűszerkezetes szárny kapcsolódik majd, amelyben a Fotoakusztika Intézet motortesztelő és emissziómérő laborjai kapnak helyet. Az FMIKK több tanszék és kutatóintézet otthona lesz: kialakítanak kémiai és megújulóenergia-laborokat, tisztatereket, valamint egy Tier 3-as minősítésű szervertermet. A megújulóenergia-laborban katalizátor-bevonó és cellaépítő laborok jönnek létre, ISO-minősített tisztatérrel és robbanásbiztos rendszerekkel.
Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója felidézte, hogy az egyetem tíz éve dolgozik a Science Park kialakításán, amely a volt orosz laktanya területén jött létre, százhektáros területen. „2015-ben született meg a kormányhatározat, amely fejlesztési területté nyilvánította a parkot, és azóta több mint 12 milliárd forint kormányzati támogatás segítette a megvalósítást” – mondta.
A park az egyetemi kutatás és az ipar találkozási pontjaként működik, ahol a most épülő központ prototípus-laboratóriumoknak és fejlesztési egységeknek ad helyet, hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Csóka.
A beszédek után a felszólalók egy Karikó Katalin-emlékérmet, a beruházás tervrajzait és látványterveit, valamint a Délmagyarország aktuális lapszámát helyezték el időkapszulában, amit aztán Bodrogi Ferenc, a kivitelező Bodrogi Bau Kft. ügyvezetője közreműködésével helyeztek el a leendő épület alapjában.

Fotó: Bálint András / Szegeder