A Közbeszerzési Hatóság állásfoglalása szerint nem volt szabályos a korábban kiírt pályázat a MÁV nagyobb pályaudvarainak hasznosítására, mivel az ügy valójában koncessziónak minősül, amely közbeszerzési eljárás nélkül nem bonyolítható le, írja a Szabad Európa egy birtokukba jutott levél alapján.

Megírtuk, a MÁV másodjára is kiírja a pályázatot a nagyobb vidéki vasútállomások – Debrecen, Győr, Szeged – és a budapesti pályaudvarok „plázásítására”. Először a pályázat iránti vártnál nagyobb érdeklődéssel indokolták az új eljárást, ám a Szabad Európa egy forrása szerint a kormány rájöhetett, hogy a pályázat ebben a formájában jogilag védhetetlen, egy új kormány akár semmissé is teheti, ami nem túl vonzó a befektetőknek.

Ezt erősítette az a levél is, amely a birtokukba került, és amelyben egy ügyvédi iroda kért állásfoglalást a Közbeszerzési Hatóságtól. A hatóság válaszából az derül ki, hogy a pályaudvarokkal tervezett lépések közbeszerzésnek minősülnek, mert az értékük számít. A hatóság megfogalmazása szerint ha nincs közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás, a szerződés semmis, írják.

A kormány 99 évre tervezte átadni magánkezelésbe a legfontosabb pályaudvarokat, de a főváros és szakértők már korábban is törvényellenesnek tartották az eljárást. Az ügyben februárban is jelentős mozgás volt: a pályázók között kormányközeli üzletemberek – Szegeden Matolcsy György körei – és török építőipari vállalatok is feltűntek, és a MÁV február végéig meghosszabbította az értékelési határidőt.

A MÁV-csoport új közleményében megerősíti a változásokat: hét nagyállomás fejlesztésére önálló projektcégek jönnek létre, és a nyertes pályázók az eredményes közbeszerzési eljárás után szerezhetnek tulajdonrészt ezekben a vállalatokban. Az év harmadik negyedévében várható a közbeszerzés lezárása, és az üzemeltetési szerződéseket év végéig köthetik meg.