Garancsi István és Somlai Bálint mellett többek között török építőipari vállalkozások is jelentkeztek a MÁV által meghirdetett állomásfelújítási pályázatra. A Szabad Európa információi szerint a legtöbb ajánlat a Déli pályaudvarra érkezett, a siófoki pályaudvarban állítólag senki sem látott fantáziát, míg a szegedi vasútállomás körül Matolcsy körei tűntek fel.
Még tavaly november végén hirdette meg a MÁV azt az állomásfelújítási programot, amelyben magánbefektetők vállalhatják az állomások és környezetük fejlesztését, cserébe akár 99 évre is üzemeltethetik az ingatlanokat. Az év első Közlekedésinfóján Lázár János beszélt arról, hogy a szegedi vasútállomásnak is vannak részei, melyeket lehetne piacosítani, lehetne bele üzleteket telepíteni annak ellenére, hogy nemrég fel lett újítva maga az állomásépület.
A MÁV pályázati határideje január 31-én zárult le, és összesen 49 fejlesztési ötlet érkezett a vasúttársasághoz 69 helyszínre, ez még Hegyi Zsolt MÁV-vezér beszámolójából derült ki. A részletes tervekről üzleti titokra hivatkozva nem közöltek semmit, ám annyi kiderült, hogy a turisztikai célú hasznosítástól az összetett szolgáltatásokat kínáló helyi szolgáltatóközpont létrehozásán át egészen a kompakt városközpontfunkció kialakításáig terjednek a tervek.
A MÁV február 28-ig értékeli a beérkezett pályázatokat, majd április 30-ig megkötik a szerződéseket a nyertesekkel.
A szegedi pályaudvar hasznosítására is jelentkező Raw Development Kft.-t a piacon Matolcsy György köre érdekeltségeként emlegetik, mivel a társaság újította fel Magyar Nemzeti Bank (MNB) székházát 55 milliárd forintért és az MNB-hez tartozó Széll Kálmán téri Postapalotát 32 milliárd forintért, jegyzi meg a Szabad Európa. A Raw Somlai Bálint tulajdona, aki Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja.
A 2014-ben alapított Raw felfutása az elmúlt években történt. Az OPTEN céginformációs rendszerének adatai szerint 2023-ban 41,6 milliárdos bevétellel számolhattak 5,3 milliárdos nyereség mellett. Érdekesség, hogy a tulajdonos – sok más NER-es céggel ellentétben – jellemzően nem veszi ki a profitot a vállalkozásból, így a Raw saját tőkéje négy év alatt (2020–2023 között) kétmilliárdról 25,4 milliárd forintra nőtt.
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
Korábban a 24.hu közölt részletes összeállítást róluk, amelyben azt írták: a vállalkozás felfutása legnagyobbrészt az MNB, illetve a jegybankhoz közeli cégek, alapítványok megbízásainak volt köszönhető, és „ebből a körből érkezett az a két, méreteiben igazán grandiózus üzlet is, amely az építőipar nagypályásai közé emelte a Raw Developmentet”.
A pályázat kritikusai, köztük Vitézy Dávid fővárosi képviselő, azonban úgy vélik, hogy a program állami ingatlanok magánkézbe adásáról szól, és évszázados ingatlanpanamát készít elő, így a tervek nyilvánosságra hozását szorgalmazza. A kormány és a MÁV ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy az állomásépületek csak a vasútüzemtől szigorúan elválasztott részein valósulhat meg magáncélú fejlesztés. A programot egyébként nemrég elkezte vizsgálni az Állami Számvevőszék, ami meglepte a MÁV-ot.