Valódi lépéseket követel Erasmus-ügyben a szegedi Oktatói Hálózat

Félrevezető kommunikáció helyett valódi lépéseket követel az Erasmus-Horizont-ügyben több civil szervezet, közölte az Oktatói Hálózat hétfőn az MTI-vel. Még 2022 decemberében függesztette fel az Európai Unió Tanácsa az alapítványi felügyelet alá tartozó magyar egyetemek részvételét az Erasmus és Horizont programban, „mert úgy látta, nincs biztosítva ezen intézmények átlátható működése és elszámoltathatósága”.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Civil Közoktatási Platform, a Hallgatói Szakszervezet, az Oktatói Hálózat, valamint az Oktatói Hálózat–Szeged arra szólítja fel a kormányt: tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a magyar hallgatók, oktatók és kutatók ismét az európai egyetemi közösség „teljes jogú tagjai lehessenek”.

Mint a közleményben fogalmaznak, az alapítványi egyetemek kuratóriumaiból azóta távoztak prominens politikusok, ám a tagok kiválasztási folyamata „továbbra is átláthatatlan maradt, és az egyetemek beleszólási jogát ugyanúgy nem biztosították”. Navracsics Tibor, az EU-kapcsolatokért felelős miniszter „elhúzódó és eredménytelen tárgyalásokat” folytatott az Európai Bizottsággal, miközben a magyar diákok és kutatók kizárását politikai megtorlásként értékelte a kormánypropaganda, fogalmaznak a szervezetek.

Az aláírók a „felelőtlen gazdálkodás mintapéldájának” nevezték, hogy kormány a magyar költségvetésből próbálja kipótolni „a saját hibája miatt kieső” európai programokat. Úgy vélik, az uniós programokat nem lehet „szűkös hazai forrásokból, vezényszóra, egyik napról a másikra összetákolt kulisszákkal helyettesíteni”, utaltak a magyar kormány által indított Pannónia Ösztöndíjprogramra és a Horizont Európa helyett bejelentett HU-rizont nevű nemzetközi kutatási együttműködési programra.