Megúszható lehet a 13 perces menetidő-növekedés a szegedi InterCity-n

„Régóta követem a MÁV ügyeit, de ilyet még talán sosem láttam” – így kommentálta még áprilisban Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár, hogy a pályaállapot romlása miatt több fővonalon nőhet a menetidő decembertől, Szeged felé 13 perccel. Aztán be is következett a baj, de nem Szeged felé: a bécsi fővonalon kellett lekorlátozni a vonatok sebességét egy váratlan pályahiba miatt, mire Lázár János építési és közlekedési miniszter azonnali beavatkozásra szólította fel a MÁV-ot, ami kissé kapkodásba fordult, és az osztrák ÖBB „lekapcsolta” az országot a nemzetközi vérkeringésről.

Miközben a MÁV pluszforrást kért a bécsi vonal javítására, szép csendben meghirdettek egy vágányzárat a Szeged–Cegléd vasútvonalon is, amivel főképp a Szeged és Kiskunfélegyháza közötti mintegy hatvan kilométernyi vonalszakasz kap javítást. Így szeptember közepe óta vonatpótlózni kell, amelynek első, viszonylag kaotikus napjáról helyszíni beszámolót is készítettünk. Bár a helyzet kétségkívül kellemetlen, ezzel biztosítja a MÁV, hogy ne történjen meg itt is az, ami a bécsi vonalon már bekövetkezett.

A Közlekedő Tömeg szakmai szervezet azt írta lapunknak, hogy a még áprilisban közzétett térkép szerinti 13 perces menetidő-többlet nagyrésze Kiskunfélegyháza és Szeged között jött volna össze, ezért is szükségszerű kifejezetten itt a pálya rendbeszedése. Erre utal az egyesület szerint az, hogy itt tűzték ki a legtöbb „lassújelet” az elmúlt másfél évben.

Erre erősített rá Vitézy Dávid is, aki szerint valóban az áprilisi „segélykiáltáskor” bemutatott 13 perces menetidő-többlet miatt vált szükségessé a beavatkozás. Az egykori államtitkár úgy véli, még a bécsi vonalra szóló, Lázár-féle „miniszteri parancs” előtt dönthették el, hogy megújítják a pályát Kiskunfélegyháza és Szeged között, ezért nem fújták le, hiába nem volt elegendő forrás és építőanyag az 1-es vonalhoz.

Megkerestük a felújítás kapcsán a vasúttársaságot is, akik azt mondták, a jelenlegi munkálatokra a vasúti pálya építésekor is meglévő állapotok – 100 km/h pályasebesség, 21 tonna tengelyterhelés – fenntartása érdekében van szükség. Ennek során sín- és váltócserékre, nagygépes vágányszabályozásra, ágyazatrostálásra, továbbá vasúti átjárók aszfaltburkolatának felújítására lehet számítani.

„Mindezek garantálják a vasúti pálya kiépítési paramétereinek fenntartását, hogy a vonalon ne kelljen sebességkorlátozást bevezetni,

ezzel biztosítva a biztonságos és menetrendszerű vonatközlekedést” – írták válaszukban.

A MÁV azt is elárulta, már előre tervezett pályakarbantartást végeznek. S bár kérdésünkre elismerték, hogy a többlet-teherforgalom valóban nagyobb igénybevételt is jelent, a pálya rendszeres karbantartására, felújítására ettől függetlenül is szükség van. Állítják, ezen a vonalon 3–5 évente végeznek nagyobb beavatkozásokat, a köztes években pedig kisebb állagmegóvó munkálatokat.

Bár nem definiálták a nagyobb beavatkozások jelentését, annyi biztos, hogy a közelmúltban bevezetett vágányzárak többnyire a szabadkai vonal, vagy a szegedi helyi vasúti útátjárók, esetleg a nagyállomás vágányzatának átépítéséhez kellettek, ám ezek a most felújítás alatt lévő, Szeged felőli szakaszt nem érintették. A vonalon legutóbb két éve volt teljes vágányzár, de csak Cegléd és Kiskunfélegyháza között. Komolyabb beavatkozás volt még 2003–2006 tájékán: ekkor kiépítettek egy új vágányt Kiskunfélegyháza és Városföld között. 2011-ben pedig a Mercedes-gyár iparvágányát kapcsolták be.

Külön érdekesség, hogy nem mindig van vágányzár a vonalon, hiszen például a tehervonatok járhatnak éjszakánként, dízelvontatással. Ez úgy lehetséges, hogy szakaszonként javítják a pályát, mindig egy keveset haladva, ezért is tart két és fél hónapig a művelet, és ezért lehetséges az is, hogy továbbra is járhatott néhány személyvonat Kistelekig.

A tehervonatok közlekedése miatt viszont nem tudják kizárólag éjszaka végezni az ágyazatrostálást és a vágányszabályozást: a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása miatt az járhatatlan, a vonal teherforgalmát pedig Szeged felé terelik, így nem lehetett elkerülni a nappali pótlóbuszozást, mert ezt a forgalmat éjszaka kellett elvezetni.

A vonalon szeptemberben bevezetett módosított menetrend a tervek szerint november 16-ig tart, a MÁV ugyanakor egyelőre nem közölte, hogy ez tartható-e.