Április 12-e sokáig emlékezetes marad – jelentette ki a Telex szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, miután Magyar Péter miniszterelnökkel tárgyalt a befagyasztott uniós forrásokról. A bizottsági elnök szerint a választás következménye már most érzékelhető, mert a magyarok a demokráciát választották, és „a visszatérést Európa szívébe”.

Ursula von der Leyen arról beszélt, hogy megállapodtak egy „robusztus architektúráról”, amely a korrupció kezelését és a jogállamisági aggályok rendezését szolgálja. A kormány ennek keretében csatlakozik az Európai Ügyészséghez, megerősíti az Integritás Hatóság jogköreit, felülvizsgálja a közbeszerzési szabályokat, valamint „ki fogják vezetni” a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat.

A felek az egyszeri helyreállítási alap felülvizsgálatáról is egyezségre jutottak, Ursula von der Leyen pedig „biztonságos és szilárd földet érési zónáról” beszélt. Ennek alapján szerinte elérhetővé válhat a 10 milliárd euró értékű helyreállítási alap. Az Erasmus-programmal kapcsolatban is „jó hírekről” számolt be az Európai Bizottság elnöke. Tájékoztatása szerint a modellváltó egyetemek hallgatói, akik 2024 ősze óta nem vehettek részt a diákcsereprogramban, a következő tanévtől ismét „részei lehetnek az Erasmus-közösségnek”.

Magyar Péter közölte, hogy a megállapodás alapján összesen 16,4 milliárd euró szabadulhat fel, ami mintegy 6000 milliárd forintnak és a magyar bruttó nemzeti össztermék 13 százalékának felel meg. „Itt vagyunk és nagyon boldog vagyok és a magyar emberek is boldogok lesznek az eredménnyel” – mondta. A miniszterelnök úgy fogalmazott: „Hazavisszük azt a sok ezer milliárd forintos uniós támogatást, amely jár a magyar embereknek”. Szerinte az előző kormány félrevezette a magyarokat az uniós források befagyasztásának okairól, amikor azt állította, hogy a migrációval és az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos magyar álláspont miatt születtek a döntések.

Szomorúnak nevezte, hogy a most elfogadott intézkedések korábban is teljesíthetők lettek volna. „Ma bebizonyítottuk, hogy nem ideológiai kérdések és elvárások voltak itt Brüsszelben, hanem »pusztán« a korrupció ellen kell fellépni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozással talán túl is teljesítették az elvárásokat. „Három hét elég volt ahhoz, amit Orbán Viktor és leköszönő kormánya három év alatt nem tudott elérni” vagy nem is akart – mondta Magyar Péter. Hozzátette, a tárgyalásokon minden eurócentért megküzdöttek, és az eredményt Magyarország, valamint az uniós intézmények közös sikerének nevezte.

A 16,4 milliárd eurós csomagból 4,2 milliárd euró felzárkóztatási forrásként válhat elérhetővé közlekedésfejlesztésre, egészségügyre, szociális és környezetvédelmi célokra, valamint kis- és középvállalkozások támogatására. További 2,2 milliárd euró kapcsolódik az oktatáshoz és a felsőoktatás fejlesztéséhez, emellett több milliárd eurót számolhatnak el már megvalósult vagy előkészítés alatt álló projektekre.

A megállapodás részeként 1,5 milliárd eurót fordíthatnak elektromos hálózatfejlesztésre, új vasúti szerelvények beszerzésére a bérelt, régi járművek helyett, digitális fejlesztésekre, valamint kis- és középvállalkozások támogatására. Magyar Péter szerint a lakhatási válság enyhítésére és bérlakásokra is juthatnak források. „Azt hiszem, ez valóban történelmi nap – Magyarország számára bizonyosan –, ha itt ennyi pénzt lehet kapni, szívesen jövök sűrűbben is Brüsszelbe.”

A helyreállítási alap esetében az új kormánynak különösen szoros határidővel kell számolnia, mivel a Magyarországnak járó 10,4 milliárd eurós forrásokhoz augusztus végéig kell teljesíteni a feltételeket. Az Orbán-kormány 27 jogállamisági és korrupcióellenes előfeltételt vállalt, miközben hivatalosan 2023 vége óta nem történt előrelépés. A Tisza Párt mellett ugyanakkor már másfél éve dolgozik egy munkacsoport a megoldások kidolgozásán.