100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Új orosz–szerb gázvezeték épülhet, amelyen keresztül Magyarországra is szállíthatnának földgázt – írja a Portfolio. Az orosz Izvesztyija napilap kormányzati forrásokra hivatkozva közölte, hogy a projektben a szerb állami gázvállalat és az orosz Gazprom is szerepet kaphat, a végső döntést pedig az orosz cég hozná meg.
A tervek szerint az új vezetéken több orosz gáz érkezhetne Magyarországra, ahonnan Ausztria és Szlovákia felé folytatódhatna a szállítás. A közép-európai régió gázellátásában Szerbia kulcsszerepet tölt be, mivel 2021 óta a Török Áramlat szerbiai szakaszán, a Balkáni Áramlaton keresztül jut el az orosz földgáz a térségbe, méghozzá Szegeden keresztül.
A Portfolio szerint az újabb beruházás kockázatos lehet a Gazprom számára, mivel az Európai Unió célja, hogy 2027 végére teljesen megszüntesse az orosz energiaimportot. Bár Szerbia jelenleg 93 százalékban orosz földgázt vásárol, a szerb kormányban vannak, akik azerbajdzsáni importtal vagy amerikai LNG-vel bővítenék a forrásokat.
A lap egyik forrása szerint ha meg is lenne a politikai akarat, piaci alapon aligha akadna olyan szereplő, aki hajlandó lenne finanszírozni a projektet. Egy ilyen beruházás ugyanis könnyen kiválthatná az EU, sőt akár az Egyesült Államok rosszallását is. Emellett reális veszély, hogy a vezeték kihasználatlanul marad, ha az Oroszország elleni szankciók maradnak vagy tovább fokozódnak.
Ugyanakkor a vreme szerb híroldal által megkérdezett érintettek szerint a tervezett projekt részletei bizonytalanok. A Szerb Gázszövetség vezetője például úgy nyilatkozott, hogy hivatalosan nem kaptak tájékoztatást az új vezeték építéséről, és szerinte valószínűbb az, hogy a jövőben a már meglévő útvonalat fogják fejleszteni, mintsem egy teljesen újat kiépíteni.
Magyarország és Szerbia a közeljövőben olajvezetéket is építhet Szegeden át, amelyről tavasszal beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Elmondása szerint a vezeték 2028-ra készülhet el, és azt jelentené, hogy a két ország „nem szorul másokra, csak egymásra” a fő energiahordozók terén.
