A kormány árrés-korlátozást vezet be harminc alapvető élelmiszer esetében március közepétől, amelynek értelmében ezeknél a termékeknél a kiskereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot – jelentette be Orbán Viktor kedd reggel egy Facebook-videóban, nem sokkal a KSH friss inflációs adatainak publikálása után.

A miniszterelnök közölte, hogy az elmúlt napokban tárgyalásokat folytattak a kereskedelmi láncokkal, de azok ajánlatai „messze elmaradtak” a kormány elvárásaitól, éppen ezért „úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemben”. Kiemelte, hogy egyes termékeknél jelentős kiskereskedelmi árréseket tapasztaltak, például a tojásnál 40, a vaj és a tejföl esetében pedig több mint 80 százalékot. „Lássuk be, ez elfogadhatatlan” – fogalmazott a miniszterelnök.

A 30 alapvető élelmiszer:

• csirkemellfilé,
  
• csirkecomb,
  
• csirkefarhát,
  
• csirkeszárny,
  
• egész csirke,
  
• pulykamellfilé,
  
• UHT tej, 1,5% zsírt.,
  
• UHT tej, 2,8% zsírt.,
  
• ESL tej, 1,5% zsírt.,
  
• ESL tej, 2,8% zsírt.,
  
• étolaj,
  
• margarin,
  
• sertészsír,
  
• vaj,
  
• finomliszt,
  
• rétesliszt,
  
• késői burgonya,
  
• kristálycukor,
  
• sertéscomb,
  
• sertéskaraj,
  
• sertésoldalas,
  
• sertéstarja,
  
• tojás,
  
• tejföl,
  
• trappista,
  
• tehéntúró,
  
• natúr joghurt,
  
• gyümölcs joghurt,
  
• fokhagyma,
  
• párizsi.

A szabályozás értelmében azoknál az élelmiszereknél, ahol a kormány szerint az árrés túlságosan magas, az árat úgy kell meghatározni, hogy a fogyasztói ár maximum 10 százalékkal haladhatja meg a beszerzési árat. Orbán hozzátette: az intézkedés betartását ellenőrizni is fogják. A szigorítást először május végén vizsgálják felül, és ha szükséges, meghosszabbítják.

A bejelentést követően a KSH közzétette a februári inflációs adatokat: az infláció éves szinten 5,6 százalék volt, míg a fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek áremelkedése havi összevetésben 1,2 százalékos volt, éves viszonylatban pedig 7,1 százalékot tett ki. Az infláció alakulására hatással volt, hogy korábban az ársapka és a kötelező akciók lenyomták egyes alapélelmiszerek árait.

A februári infláció „minden várakozást felülmúlt”,

egymás után a második hónapban okozott „igen kellemetlen meglepetést” – írja a kedden közölt KSH-adatokról Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő főleg a 0,8 százalékos havi áremelkedési ütemet emeli ki, mondván: ez a szint „az inflációs láz előtti években mért 0,2–0,3 százalékos havi áremelkedés nagyjából négyszerese”.

Az elmúlt két hónapban látott élelmiszerár-emelkedés a megélhetési válság időszakát idéző átárazási ütem a szakértő szerint. „Amennyiben ötéves távlatban vizsgáljuk a kumulált áremelkedést, akkor az élelmiszerek esetében 2020 februárja és 2025 februárja között 80,3 százalékos drágulást láthatunk” – írja a gyorselemzésében, és szerinte nem meglepő, hogy a háztartások elégedetlenek anyagi helyzetükkel.

A kiskereskedelmi profitkorlátozás lehetősége már február végén felmerült, de részleteket ekkor még nem ismertettek. Elemzések szerint a hazai kiskereskedelmi láncok profitmarzsai már jelenleg is alacsonyak, sok vállalat nullszaldósan vagy veszteséggel működik. A kiskereskedelmi különadó továbbra is érvényben van, amelyet további állami terhek (EPR, víz- és csatornadíjak emelése) is súlyosbítanak, írja a Telex.

A lap szerint amennyiben egyes termékeknél csökkentik a profitot, a kiskereskedők várhatóan más termékek árában kompenzálják majd ezt a kiesést, akárcsak az ársapkák bevezetése idején. Az élelmiszerek árára az élelmiszeripar profitabilitása is jelentős hatással van, de erre a terüretre most nem terjesztették ki a szabályozást.