Lázár János: Két nyomvonalú lesz a Szeged–Kiskunfélegyháza vasútvonal

„Magyarország kormánya az elmúlt száz esztendő legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésére készül a következő két évben, melynek során mintegy 600 milliárd forintot tervez költeni a Szeged–Kecskemét–Cegléd–Budapest vasúti térség fejlesztésére és átalakítására” – ezt Lázár János jelentette be „ÉKM-turnéjának” kecskeméti állomásán csütörtökön.

Az építési és közlekedési miniszter a Szegedet érintő vonalfelújítások kapcsán már a múlt héten bejelentette, hogy az újonnan épülő szegedi autóipari központ miatt és a debreceni autóipari gyártás kiszolgálása érdekében újjáépítik a Szeged–Kiskunfélegyháza és a Kiskunfélegyháza–Cegléd vasútvonalat. Először

a Kiskunfélegyháza–Szeged vasúti pálya két nyomvonalúvá építése és korszerűsítése valósul meg

mintegy – vélhetően nettó – 175 milliárd forintból, hiszen ez hamar elkezdhető kész tervekkel. Ez 2027-re, mire felfut a BYD-gyár termelése, el is készülne Lázár szerint. Ennek folytatásaként 3,5 milliárd forintból megtervezik a Kiskunfélegyházától Ceglédig tartó vasúti pálya szintén két nyomvonalúvá változtatását, mondta.

Ez azért is érdekes fejlemény, mert korábban Hegyi Zsolt MÁV-vezér is arról beszélt, hogy két nyomvonalúvá válik a szegedi oldalon is a vasúti pálya. Ám az eredeti tervekben csupán részleges kétvágányúsításról volt szó, esetlegesen állomási vágányelhúzásokkal, vagyis a vonattalálkozási pontokat bővítették volna. Így maradt volna a pálya nagy részén az egy vágány, de megállás nélkül elfért volna több vonat is, a keresztezési pontokon elhaladva egymás mellett.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium nemrég kiadott vasútfejlesztési listáján a Szeged–Kiskunfélegyháza beruházásnál célként csak annyit írnak, hogy a „szűk keresztmetszet lokális feloldása”, valamint „a vonatkeresztek számának csökkentése”, ebből pedig egyáltalán nem az jön le, hogy teljes kétvágányúsításról lehet szó.

A szakaszos kétvágányúsítás akkor előnyös, amikor nem indokolja a forgalom a pályán, hogy két vágány legyen végig, hiszen így sokkal drágább lenne kiépíteni és a megtérülési mutatók is rosszabbak lennének, de mégis javítani kell a kapacitáson. Erre komoly számításokat végeztek szakemberek korábban, akkor arra jutottak hogy elég Kiskundorozsma és a szegedi Nagyállomás között duplázni. Azonban úgy tűnik, az időközben Szegeden felépülő kínai BYD-gyár indokolhatja, hogy mégis végig kétvágányúsítsák a vonalat.

Nem beszélve arról, hogy Röszkén építenék meg kínai–szerb–magyar háromoldalú együttműködéssel a schengeni övezet legnagyobb határátkelőjét, ahol szintén lenne közúti és vasúti terminál, a Szeged-Kiskundorozsma Metrans–BYD mellett. Azaz valószínűleg hosszabb távon is számolnak a röszkei vasútvonalon tehervonatokkal, nem csupán a Budapest–Belgrád vasútvonal építése alatt.

A vasúti fejlesztéseket korábban már logisztikai szakértők is sürgették. Mint a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) márciusban írta, mintegy 400 ezer autót gyártanak jelenleg évente Magyarországon, ez a volumen a következő években megduplázódik. Ennek jó része, a kecskeméti Mercedes és a szegedi BYD ráadásul egy vonalra, a Szeged–Cegléd szakaszra koncentrálódik majd.

Lázár emellett bejelentette, hogy szintén két szakaszban újjáépítik a lajosmizsei vasútvonalat is Budapest irányába. Először a Kecskemét–Dabas szakasz munkálatai zajlanak majd, mintegy 190 milliárd forintból, majd a Dabas–Budapest szakasz következik, amelyre 177 milliárd forintot költenek. A vonalak kiépítésére, villamosítására és korszerűsítésére európai uniós források mellett a magyar állam hitelt is vesz fel, erről írtunk a Szegederen is.