Egymilliárd eurós hitelt vesz fel a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól – írja a Szabad Európa. A lap szerint a pénzt vasútfejlesztésre költi majd a kormány, többek között a Kiskunfélegyháza–Szeged szakasz felújítására.
Az európai parlamenti és a helyhatósági választások másnapján jelent meg a Magyar Közlönyben az erről szóló kormányhatározat, eszerint az egymilliárd eurót 30–35 éves futamidővel vesszük fel, a törlesztésre három–öt év türelmi időt kérünk. A határozat konkrétan meg is nevezi, hogy mely vasútvonalak fejlesztésére, korszerűsítésére kell fordítani a pénzt:
A felsoroltak között tehát ott van az a Kiskunfélegyháza–Szeged vonal is, melyet csak kis részben kétvágányúsítanának ugyan (Szeged-Rendezőtől Dorozsmáig), de a felújítással a mostani 100 kilométeres óránkénti sebesség 160-ra nőne, amivel csökkenhetne a budapesti InterCityk menetideje is. A kormány erre a 60 vágánykilométeres részprojektre 37 milliárd forintot becsült, ami nem hangzik túl soknak a röszkei 14 kilométeres vonal 45 milliárdjához képest.
Nemrég felröppentek olyan hírek, hogy a Szeged–Szabadka vonal végleges befejezése után, vagyis 2026-ban már elkezdhetik átépíteni a félegyházi szakaszt. Ezt a kínai BYD Szegedre érkezése is indokolhatja, hiszen a következő években napi ezer autót is kibocsáthat a szegedi gyár, aminek a többségét előnyösebb lenne vasúton szállítani. Azt már évekkel ezelőtt ígérték helyi politikusok, hogy 2030-ra megépülhet a kecskési aluljáró, amivel a villamost is át tudják majd vezetni a vasút alatt, mellette pedig új vasúti megálló is lesz.
Fotó: MÁV
A fentiekről megkérdeztük még két hete a MÁV-ot is, de a vasúttársaság nem árult el konkrétumot arról, hogy valóban 2026-ban elkezdődhet-e a vasútfelújítás. Azt írták viszont, hogy mivel a Kiskunfélegyháza–Szeged-Rendező vasúti vonalszakasz tervei már készen vannak, és azok építési engedéllyel rendelkeznek, forrás esetén lehetne továbbtervezni és ténylegesen átépíteni a pályát. Most úgy tűnik, hogy az egymilliárd eurós hitellel megvan a pénz.
A Szabad Európa szakmai forrásai szerint a hitelfelvételre már egyértelműen az elmaradó uniós források miatt kényszerült a kormány. „Az az ironikus az egészben, hogy az EU egyébként rengeteg pénzt biztosít vasúti fejlesztésre, nem csak nálunk, minden tagállamban. Csakhogy mivel mi ehhez nem jutunk hozzá, valamit tenni kellett, hogy a kormányközeli vasúti cégek ne kerüljenek nehéz helyzetbe. Ezek a vállalkozások értelemszerűen hatalmas rezsivel működnek, sok gépet bérelnek, tartanak fenn, számos munkavállalójuk van” – mondta a lapnak egy informátor.