Napi ezer autó készülhet majd Szegeden, ami komoly kihívás lesz a logisztikai szektor számára

A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) május folyamán számos szakmai rendezvénnyel, köztük több konferenciával is készült. Az eseményeken górcső alá kerültek a logisztikai geopolitika aktualitásai, de a szektor innovációi is. Nem kevés a kihívás, de úgy néz ki, rendszerint alkalmazkodnak a szereplők az aktualitásokhoz, áll a szervezet közleményében.

Autóipari logisztikai reformkor küszöbén lehet Magyarország, akár 1 millió autó készülhet évente, ezért hazánk logisztikai térképe is megreformálódhat. Már így is számos vidéki városban jelentős az autóipar, amely nemcsak a hazai, de a globális ellátási láncokhoz is relevánsan hozzájárul. Említésképp Győr, Kecskemét, Esztergom már mind meghatározó városok a szegmensben. Debrecen és Szeged pedig hamarosan új szereplők lehetnek e téren. A kínai elnök nemrégi látogatása is hozzájárulhat nemcsak az autóipari, de a komplett hazai logisztikai szektor megújulásához, írja az MLE közleménye.

„Debrecenben a BMW, Szegeden pedig a BYD beruházása nemcsak gazdasági, de logisztikai szempontból is érdemi változásokat generálhat. Pár éven belül hazánkban akár egymillió autó is készülhet. Jelenlegi információink szerint, csak a BYD gyárának kapacitása nagyjából ezer új gépjármű piacra helyezéséhez járulhat hozzá naponta. Ezeknek az autóknak pedig nemcsak az elkészítése, de a felhasználókhoz történő eljuttatása is komoly logisztikai feladatokat ró majd a gyártókra, egyúttal a hazai logisztikai szektorra is. Mindez azonban azt igazolja, hogy friss logisztikai ismeretekkel rendelkező munkaerőre nemcsak Budapesten, de az ország számos szegletében szükség lehet” – mondta a közlemény szerint Doór Zoltán, az MLE elnöke.

A közelmúlt jelentős geopolitikai eseményei is rendszerint kihívásokat eredményeztek vagy eredményeznek, köztük a logisztikában is. Az orosz–ukrán háborúnál egyelőre továbbra sem látszik a békeszerződés releváns reménye. Gázai konfliktusa, Közel-Kelet csökkenő közbiztonsága, az iráni elnök váratlan halála – ha még baleset is volt –, mind-mind destabilitáshoz, valamint meglévő vagy potenciális jövőbeni kihívásokhoz vezethet.

„Mindezek mellett továbbra is gondok vannak a Vörös-tengeren, a Szuezi-csatorna forgalma is drasztikusan lecsökkent. Ennek eredményeként akár 2–4 hetes szállítási idő megnövekedést is tapasztalható a korábbi tranzitidőkhöz képest. Ráadásul mindez akár 20%-os szállítási költségnövekedést is eredményezhet. A helyzet radikális és gyors javulása ráadásul továbbra sem várható, mindezek pedig a fogyasztói árakra és az inflációra is nyomást helyezhetnek” – véli Doór.

Az Egyesült Államoknak a világ több mint 700 pontján vannak kirendeltségei, többek között számos jelentős logisztikai lokációban is. Ezek egy meghatározó része ráadásul vízi szállítási pontoknál is fellelhető. Kína az Amerikai Egyesült Államok potenciális kihívójaként van jelen a globális gazdaságban, amelynek eredményeként 2018-tól kereskedelmi háborúban is állnak a felek.

„Jelenleg a globális logisztika nagyjából 85%-a Ázsiában zajlik, így logisztikára is nagy hatást gyakorol a két ország közötti helyzet. Kína exportja során a korábbiakhoz képest más útvonalakat is szeretne számba venni, amelynek részeként beszélhetünk az »Egy Övezet, Egy Út« kezdeményezésről is. Ez a korábban elterjed megnevezéssel ellentétben azonban nem egy konkrét utat, hanem egy globális kereskedelmi hálózatot takar” – összegezte Doór Zoltán konferenciájuk egyik jelentős gondolatát.