Az Országgyűlés ismét tárgyalni fogja azt a Lázár János minisztériuma által jegyzett, beruházásokról szóló törvényjavaslatot, amelyet korábban az Alkotmánybíróság megsemmisített. A törvénytervezet különösen Budapest és más nagyvárosok számára centralizáltabb rendszert vezetne be a beruházások terén. Eszerint minden olyan projekt, amely legalább 50%-ban európai uniós vagy hazai állami költségvetési forrásból valósul meg, ezek után állami beruházásként jelenne meg, függetlenül attól, hogy az infrastrukturális vagy közlekedési beruházás-e.
„A javaslat Budapest és más magyar nagyvárosok szempontjából érdemi és indokolatlan centralizációt tartalmaz”
Vitézy Dávid szerint, aki véleménycikkben fejtette ki gondolatait a tervezettel kapcsolatban. Szerinte úgy kell érteni a tervezetet, mintha több korábbi önkormányzati projekt, amely jelentős állami vagy EU-s forrást igényelt, állami beruházásként lett volna kezelve. Például Szeged, Debrecen vagy Miskolc városainak villamosprojektjei, valamint Budapest néhány nagy közlekedési fejlesztése, mint az M3-as metró felújítása vagy a négyes metró építése, állami beruházásként valósultak volna meg, nem pedig az önkormányzatok döntési jogköre alatt.
Vitézy szerint ez felvet néhány gyakorlati kérdést. Például, ha a BKK EU-s támogatást kapna egy budapesti villamosvonal fejlesztésére, az Építési és Közlekedési Minisztériummal együttműködésben kellene a projektet megvalósítani, viszont a törvényjavaslat nem ad egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a miniszter hogyan döntene az önkormányzati beruházásokról vagy arról, hogy egy város saját projektjeit hogyan irányíthatja.
„Félreértés ne essék, bőséggel van és lenne az államnak és a kormányzatnak keresnivalója Budapest fejlesztésében”,
teszi hozzá Vitézy. Szerinte azonban a törvényjavaslat a beruházások centralizálásával további terhelné az Építési és Közlekedési Minisztériumot, amely már most is számos kihívással szembesül.