100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Mint ismert, május 1-jétől használhatóak a vármegye- és országbérletek, melyek egy-egy vármegye vagy az ország területén belül szinte korlátlan utazási lehetőséget biztosítanak többek között a MÁV-Volán-csoport és a GySEV vonalain. Az új termékek egyes kérdésekre megoldást jelentenek, azonban a Közlekedő Tömeg álláspontja szerint a hatásuk összességében a magyarországi tömegközlekedés fennálló válságát inkább mélyítik, mintsem mérséklik.
A szakmai egyesület Szegedernek is eljuttatott közleményében arról ír, hogy ezek a bérletek az elsők, melyek egybevonják a hazai helyközi közlekedést, hiszen minden járművön használhatóak, ezzel jócskán egyszerűsítve a helyzeten. Úgy vélik, hatásukra jelentősen növekedni fog a buszokat és vonatokat használók száma, egyúttal remélik, hogy minél többen az autó helyett választják majd ezt. Szerintük viszont a megoldatlanul hagyott, illetve az okozott új problémák sora is tekintélyes.
Azt írják, a MÁV-Start és a Volánbusz már napjainkban sem képes maradéktalanul ellátni alapvető feladatait. Előbbi huzamosabb ideje nem rendelkezik szükséges számú üzemképes járművel, és gyakorivá váltak az alulfizetett, ezért nagy számban hiányzó vasúti dolgozók miatt törölt járatok is. Meglátásuk szerint már a bevezetéskor helyjegykötelessé tettek számos vonatot az elégtelen férőhely miatt, ám kapacitást nem bővítettek, és nem is tervezik. Ráadásul várhatóan
tovább mélyítik vele a közösségi közlekedés finanszírozási válságát,
mivel a kormány a kieső viteldíjakat csak töredék mértékben kompenzálja a közlekedési társaságoknak: eddig mindössze 6 milliárd forint plusz forrásról született döntés. Megjegyezzük, azért is fordulhatott az elő, hogy Szegeden mindössze ötven forintot engednek a havi bérletek árából – úgy, hogy azt hozzáadják az országbérlet árához, amivel a helyi közlekedés is használható lesz a nyártól –, mert ugyanez a helyzet a helyi közösségi közlekedésnél is: szinte nullára csökkent az állami kompenzáció.
A szektor súlyosan alulfinanszírozottságát a Közlekedő Tömeg szerint jól mutatja a vasúttársaság nemrég nyilvánosságra került infografikája, melyről a Szegeder is beszámolt: az országszerte szaporodó lassújelek miatt jövőre drasztikus menetidő-növekedés várható az ország keleti felének vasútvonalain, mely Szeged esetében a negyedórát is elérheti. Ez az ütemes menetrendet, az átszállási kapcsolatokat is veszélyezteti.
„Mindezek jól illeszkednek abba a jövőképbe, melyet Lázár János szakminiszter vázolt föl nemrég a vármegyebérletek bevezetése kapcsán: mivel a szolgáltatás színvonala a kormány megszorításai és a késő uniós beruházási források miatt folyamatosan zuhan, a tárca a szolgáltatás árának csökkentésében látja a jövőt, olcsó, de rossz minőségű mellőzött szolgáltatássá téve a közösségi közlekedést” – írják a közleményben.
A Közlekedő Tömeg álláspontja szerint mindez „teljesen szembemegy azzal, ami a 21. században a közösségi közlekedéstől elvárható lenne. Állítják, a vármegye- és országbérletek bevezetésének mikéntje a magyar közlekedéspolitikai döntéshozatal színvonaláról szintén „szégyenteljes képet fest”. Felhozzák példának a szegedi vasútvonal ütemes menetrendjének 2019-es „szétverését” is a nonstop IC-kkel, illetve a mellékvonalak bezárását és járatritkítását hozó járványügyi menetrend bevezetését is, mely szerintük szintén „minisztériumi jó ötlet” volt.
A közlekedési egyesület szerint az állami forrásokat összességében előnyösebb lenne a viteldíjak csökkentése és a kieső bevétel kényszerű kompenzálása helyett a tömegközlekedés fejlesztésére fordítani, mert csak így érhető el a szolgáltatás stabil jó minősége és az autózással szembeni versenyképessége.
