Jövőre a budapestinél is drágább lesz a bérlet Szegeden, miután a közösségi közlekedés állami támogatása lenullázódott

Szegeden évekig nem változott a közösségi közlekedés díjszabása, de tavaly szeptembertől három lépcsőben növelik az árakat. Bár Debrecen és Miskolc is jelentősen emelte a jegyárakat idén, Szegeden hamarosan még a budapestinél is többe fog kerülni a havi bérlet. Az árak viszont nem arányosak a szolgáltatással, és amíg a főváros 12 milliárdos támogatást kap, a vidéki városok szinte semmit. A csupán buszokkal operáló Kaposváron például nem sokkal olcsóbb a menetdíj, mint a villamossal és trolival rendelkező Szegeden.

A szegedi közösségi közlekedést (és ezzel együtt a parkolást) átformáló rendeletet még a tavaly július 4-ei közgyűlésen nyújtották be. A dokumentumban – egyébként sok más városhoz hasonlóan – azzal indokolták az áremelkedést, hogy az elszabaduló infláció mellett a város az állami hozzájárulást (nyugdíjas és diákkedvezmények) már meg sem kapja, ráadásul a járvány hatására csökkent az utasszám és változtak a közlekedési szokások is.

Az SZKT ezzel kapcsolatban elárulta lapunknak, hogy Szegeden két év alatt a tömegközlekedés finanszírozási igénye 4-ről 7,3 milliárd forintra emelkedett, ezért a szegedi parkolási díjak mellett a menetjegyek és egyéb közösségi közlekedési díjtermékek árát is lépcsőzetesen emelik, utóbbinál nem csak 2023-ban voltak emelések, 2024. január 1-től ismét növekednek a jegy- és bérletárak.

Ritkítások, emelkedő árak

Korábbi cikkünkben készítettünk egy táblázatot az összes szegedi díjtermék árának alakulásáról, melyek 2015 óta többségükben 30–50% között emelkednek. Ez a 72 órás jegy esetében például csupán 10–15% pluszt jelent 2024-re 2015-höz képest, mivel 2020-ban történt egy nagyobb árcsökkentés, de aztán a számok fokozatosan szépen visszakúsztak.

Az SZKT weboldala szerint idén január 1-től az elővételben váltott vonaljegy a tavalyi iskolakezdéskor érvényes 390 helyett 430 forint, az elektronikus úton vagy fedélzeti automatából váltott jegy ára 450 helyett 500 forint lett, míg a sofőrnél váltott ára 550-ről nőtt 600 forintra. Az általános havi bérletért a jelenlegi 8000 helyett már 8800 forintot kell fizetnünk.

A viteldíjak alapján a többi vidéki városhoz képest Szegeden kiugróan drága a kedvezményes bérlet, az SZKT viszont lapunknak azt mondta, Miskolchoz és Debrecenhez képest a szegedi tarifák nem tekinthetők kiugrónak. Viszont a turisták körében népszerű 24 és 72 órás szegedi díjtermékek a legolcsóbbak között vannak, a jegyek esetében pedig Miskolc számít a legdrágábbnak jelenleg, de Debrecen is felülmúlja majd a május elsejei emeléssel Szegedet sok tekintetben. Kigyűjtöttük az idén januárban érvényes árakat néhány város esetében, valamint hozzáraktuk a várható változásokat is:

Jegy- és bérlettípus	Szeged (2024. január 1-től)	Budapest	Debrecen (2023. május 1-től)	Miskolc	Pécs	Győr	Kaposvár
Elővételben váltott jegy	470 Ft	350 Ft	460 Ft	430 Ft	400 Ft	250 Ft	300 Ft
Járművön váltott jegy	650 Ft	450 Ft	550 Ft	700 Ft	500 Ft	440 Ft	500 Ft
24 órás jegy	1450 Ft (1510 Ft elektronikusan)	2500 Ft	1500 Ft	1450 Ft	1100 Ft	800 Ft	–
72 órás jegy	2880 Ft (2970 Ft elektronikusan)	5500 Ft	3200 Ft	3600 Ft	2800 Ft	–	–
Teljes árú havi bérlet	9600 Ft	9500 Ft	8650 Ft (8350 Ft elektronikusan)	9400 Ft (6400 Ft csak villamos)	7300 Ft (6940 Ft városkártyával)	5600 Ft	8300 Ft (7650 Ft városkártyával)
Kedvezményes havi bérlet	5800 Ft	3450 Ft	4990 Ft (4800 Ft elektronikusan)	4950 Ft (3700 Ft csak villamos)	3900 Ft (3710 Ft városkártyával)	2200 Ft	4000 Ft (3600 Ft városkártyával)
Kisgyermekes havi bérlet	6000 Ft	3450 Ft	4790 Ft	4950 Ft	4200 Ft	–	–

Budapest némileg kakukktojásnak számít, teljesen mások a méretek és az utasszámok. Bár a fővárosban tavaly szeptember elsejétől a bérletek és a vonaljegyek árát nem emelték, a hosszabb időtartamra szóló – például a 24 vagy 72 órás – jegyek ára növekedett.

Miskolcon sürgősséggel tárgyalta a város közgyűlése 2022. október 27-én a menetdíjak emelését. Idén január 1-jétől az MKV Zrt. járműveinek fedélzetén véve a mostani 500 forint helyett 700 forintot kóstál egy menetjegy. Összehasonlításképpen, mindez Szegeden még 2024-ben is csak 650 forint lesz. A havi és hóközi kombinált bérlet immár 9400 forint, mely csak 200 forinttal olcsóbb, mint Szegeden lenne 2024-től, míg a mostaninál 600 forinttal drágább.

Debrecenben a DKV Zrt. legutóbb 2020-ban hajtott végre 5,3%-os viteldíjemelést, augusztus 1-től pedig még átlagosan közel 10 százalékot növelt árain. A városban viszont gyakorlatilag kivégezték a még megmaradt troliközlekedést, május elsejéig hétvégente pótlóbuszok járnak a villamosok helyett, valamint további ritkítást és vonalhálózati felülvizsgálatot is kilátásba helyeztek.

Ezen felül egy átlagosan 14%-os emelést is végrehajtanak a viteldíjakon május 1-től a legújabb előterjesztés szerint. A pótdíj is növekszik 5 ezerről 18 ezer forintra, ami a Volánbusz díjemeléséhez hasonló. Papp László, Debrecen fideszes polgármestere az emelést Szegedhez hasonlóan

az inflációval, az energiaárakkal és a gyakorlatilag nulla állami kompenzációval indokolta.

A polgármester azt is megjegyezte, hogy a budapesti közlekedés költségvetési támogatást kap 12 milliárd forint értékben, ezért lehet relatíve olcsóbb ott a bérlet, mint a támogatás nélkül maradt vidéki városokban.

Változó színvonal

Az SZKT szerint Szegedet egyébként méreteit és hálózatát tekintve Miskolccal és Debrecennel érdemes összehasonlítani. A dél-alföldi megyeszékhelyen a megnövekedett árak ellenére a szolgáltatás színvonala is magasabb – egyébként bármelyik hazai vidéki nagyvárosénál is –, hiszen a viszonylag komoly járatritkítások ellenére Debrecennel szemben nem állt le sem a villamos-, sem a troliközlekedés, 2019 óta pedig Miskolcon is jókora járatritkítás történt, bár itt például az 1-es villamos nyolc percenként jár munkanapokon a szegedi 2-es tízpercezéséhez képest.

A debreceninél, valamint a miskolcinál is mintegy 20 százalékkal nagyobb a sínhálózat duplaannyi megállóval, a fenntartási költség pedig Szegeden 7,3 milliárd forint, míg Debrecenben 10 milliárd forint nagyságrendű. Míg azonban a cívisvárosban az üzemeltetés 30%-át állják az utasok 5%-os állami árkiegészítés mellett, addig Szegeden csak 24%-át 7%-os állami árkiegészítés mellett, tehát az önkormányzat arányiban többet fizet, itt viszont a parkolási díjak bevételét is a helyi közlekedésre költik.

Egy teljesen eltérő példának a szegedinél kisebb vonalhálózattal rendelkező, csupán buszokkal operáló Kaposvárt vettük, ahol tavaly július 1-jétől az összvonalas havi bérlet 7420-ról 8300 forintra, a tanuló-nyugdíjas havi bérlet 3600-ról 4000 forintra emelkedett. Ebből kirajzolódik, hogy azon településeken, ahol nincsen kiterjedt villamos- és trolihálózat – amit drágább fenntartani ugyan, de magasabb szolgáltatási szintet képvisel –, is lehet közel olyan drága a közösségi közlekedés, mint a nagyobb városokban. Ez például Szeged és Budapest összehasonlításában is tetten érhető, hát még ha az utóbbit Kaposvárral vetjük össze.

Szegeden idén július 1-jével az SZKT-hoz tartozó parkolásban is változások lesznek, egyes nagykörúton kívüli részek is díjkötelesség alá fognak ugyanis tartozni, de Újszeged Erzsébet liget körüli része, vagy az eddig ingyenes Torontál téri P+R parkoló is fizetőssé válik, utóbbinak egy sokkal olcsóbb teljesen új zónát alkottak. Ehhez 125 új jegyautomatát vásároltak nettó 900 ezer euróért (340 milió forint), melyből 114-et telepítenek az érintett területeken. Szegeden a parkolási díjakat is lépcsőzetesen emelték elsősorban az inflációra hivatkozva, először tavaly július 1-jétől, majd idén január 1-jétől.

Parkolásban Budapest és Szeged egyformán drága

Bár a helyi közlekedési társaság szerint a sárga zóna egy órányi egységára és a napijegy ára átlagosnak tekinthető, Szeged legdrágább, zöld parkolási zónáját, ahol 600 forint egy óra, más városokkal összehasonlítva kiderül, hogy a szegedi belvárosban a budapestivel megegyező drágaság van. A fővárosban még tavaly egy júliusi közgyűlésen döntöttek arról, hogy szeptembertől az “A” zónában 600 forintba kerül óránként a parkolás. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. térképe alapján Debrecenben 540, Győrben (400-ról emeltek) 520, Miskolcon 440, Pécsett 400 forint a legdrágább zóna.

Bár kisebb település, jelentős összeget kell fizetni Szentendrén is, ahol 530 forintba kerül egy óra a Duna-parton napközben. Székesfehérvár viszi viszont az első helyet a legdrágább parkolás kategóriájában. Ugyan némileg eltér a rendszer, mert a legbelső zónába csak engedéllyel lehet behajtani (a nap 24 órájában fizetős), itt viszont 900 forintért parkolhatunk óránként. A legdrágább publikus zónában a szentendreivel megegyezően 530 forintot kóstál óránként a várakozás reggel 8 és este 6 között, ami Budapesttel és Szegeddel összevetve 70 forinttal olcsóbb óránként.

A szegedi parkolásért felelős SZKT azt írta lapunknak a magas árakról és a parkolási díjköteles zóna kiterjesztésének miértjéről, hogy ezek egyben forgalomszabályozó eszközök is. Szerintük jól látszódott a pandémia alatti ingyenes időszakban, hogy szinte lehetetlen volt a belvárosban parkolóhelyet találni. Mint írták, a zónák kiterjesztésében a lakossági igény is megmutatkozik, mivel a korábbi zónahatárál, a nagykörútnál élők nem tudnak megállni a saját ingatlanuk közelében.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy az olvasók Budapesten és egész Magyarországon értesüljenek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi és környékbeli témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni és az ország elé tárni, támogasd a Szegedert! Az eddig a Telexen megjelent cikkeink ide kattintva érhetők el.