Megszavazták: Szegedi köztársasági elnöke lett az országnak Novák Katalin személyében

Áder János jelenlegi államfő második elnöki mandátuma május 10-én jár le. Az alaptörvény értelmében másodszor nem választható újra. Így aztán Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december 21-ei évzáró sajtótájékoztatóján jelentette be Budapesten, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli első női köztársasági elnöknek.

Novák természetesen elfogadta a jelölést: „Magyarországot képviselni, az egész magyar nemzetet szolgálni – erre az embert próbáló feladatra készülök hittel, lélekkel, szívvel. A köztársaságielnök-jelölti felkérést tisztelettel vállalom. Maradok, aki vagyok” – írta akkor. A parlamentben épp március 10-én zajlik a jelöltek meghallgatása és a választási procedúra, amelynek során

végül megszavazták a családügyi minisztert első női köztársasági elnöknek.

Novák Szegeden született 1977. szeptember 6-án, itt a Ságváriban tanult, majd 1996-tól a fővárosban a Corvinuson, 1999–2004 között pedig ismét Szegeden az egyetemen, illetve a Párizs-Nanterre-i Egyetem Közösségi és francia jogi képzésén vett részt. 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériumában a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, 2017 novemberétől a Fidesz alelnöke, 2018-tól országgyűlési képviselő. 2020. október 1-től családokért felelős tárca nélküli miniszter.

A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 21. legbefolyásosabb személye. A Forbes 2021-es és az idei listája szerint is a közéleti kategória első helyén szerepel.

Az ellenzék is jelölt köztársasági elnököt; mivel bár a fideszes többség miatt nincs esély a megválasztására, jelképesen továbbra is számít. Eleinte Iványi Gábort javasolta a miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter. A vásárhelyi polgármester szerint Iványi Gábor azért lett volna jó választás, mert ő képes lenne arra, hogy integrálja a nemzetet, függetlenül attól, hogy valaki jobb- vagy baloldali. Viszont csupán érdeklődés szintjén merült fel az Oltalom Karitatív Egyesületet, valamint a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget vezető Iványi, akinél nemrég a NAV tartott házkutatást.

Több, a pozícióra alkalmas jelölt neve is felmerült azonban, végül a hat ellenzéki párt és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt egységesen Róna Pétert jelölte a márciusi elnökválasztáson.

Róna nemzeti megbékélést szorgalmazott az Országgyűlés előtt elmondott beszédében. Hangsúlyozta: nemzeti megbékélés nem lesz méltányosság nélkül. A politikus az államfőválasztást megelőzően elmondott beszédében bírálta az alaptörvényt, amely minden hatalmat az Országgyűlés kezébe ad, "ezzel kecskére bízza a káposztát", és kijelentette: Szent István óta társadalmi megegyezés van abban, hogy mi, magyarok, a nyugathoz kívánunk tartozni.

Róna Péter arra is rámutatott, hogy anyagi jólétünket az európai uniós tagságunkkal tudjuk biztosítani, míg biztonságot a NATO szavatol nekünk. Miért kellene mindezt kidobni ez orosz diktátor barátságáért? – tette fel a kérdést. Isten áldja a hazát, Isten áldja a magyarokat – zárta szavait.

Novák Katalin köztársasági elnökké választása esetén fundamentumként jelölte meg az alaptörvényt. A Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje az államfőválasztást megelőző beszédében kijelentette: az alaptörvényt betartja és betartatja, nem az alkotmányos rend lebontásán, hanem annak őreként annak fenntartásán fog munkálkodni. Azt mondta, felkészült az előtte álló embert próbáló feladatra.

Neki minden magyart képviselnie kell – rögzítette. Úgy fogalmazott, amíg az országnak van szabad akarata, nem tudják leigázni, ez a szuverenitása alapja, annak bölcsője pedig a család. Szuverenitásról nemzeti vonatkozásban soha nem leszek hajlandó lemondani – hangsúlyozta. Novák Katalin védhetetlennek és megmagyarázhatatlannak nevezte az Oroszország által indított háborút. A magyarok békét akarnak, mi nők nem a háborút, hanem a békét akarjuk megnyerni, mert békében lehet gyarapodni, építkezni, tervezni, egymásra mosolyogni - mondta.