100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Az ország első krio-elektronmikroszkópos központját alakítják ki jövő év tavaszára a Szegedi Tudományegyetemen – közölte Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes szerdán az MTI-vel. Az akadémikus a berendezések leendő felhasználóinak tartott kétnapos konferencia szünetében elmondta, a krio-elektronmikroszkópia eljárásának kidolgozásáért 2017-ben kapott három kutató kémiai Nobel-díjat.
„A vizsgálati módszer lehetővé teszi oldott állapotú biomolekulák szerkezetének atomi felbontású meghatározását. Az eljárás egyik kulcsa, hogy olyan gyorsan hűtik le a mintát, hogy nem alakulnak a vizsgálati anyagot roncsoló jégkristályok. Ez lehetővé teszi, hogy az élő mintákat a maguk természetes állapotában vizsgálják” – tudatta a professzor.
A laboratórium elsődleges felhasználói az élettudomány és az anyagtudomány dolgozó kutatók lesznek. A krio-elektronmikroszkópokat jellemzően sejtalkotók, fehérjék vizsgálatára, atomi felépítésének meghatározására használják, ezzel az eljárással vizsgálták a pandémiát okozó koronavírus szerkezetét is. A technológia döntő változást hoz a gyógyszerfejlesztésben, így a felhasználók között ipari partnerekre is számítanak.
A négymilliárd forintos beruházással kialakított központban négy elektronmikroszkóp működik majd, ezek közül kettő lesz krio-elektronmikroszkóp. A központot a déli klinikaparkban alakítják ki egy meglévő épület felújításával. „A helyszínválasztásnál szerepet játszott, hogy minél kisebb zavaró rezgés és elektromágneses-hullám érje a berendezéseket” – mondta a rektorhelyettes.
Az SZTE mellett a Pécsi Tudományegyetem is tervezi egy a szegediektől némileg eltérő felhasználási területű krio-elektronmikroszkóp beszerzését. A két intézmény együttműködésével le tudják fedni a teljes térség – Magyarország mellett Szerbiát és Romániát is beleértve – mérési igényét – hangsúlyozta a kutató.
Rovó László rektor szerint az SZTE új típusú egyetemként stratégiai fejlesztési tervében – angol kifejezéssel advanced core facilities-nek hívott – műszerközpontok létrehozását határozta el. Ezekben nagyon magas tudományos értékű eszközöket állítanak üzembe, amelyeket magas kihasználtsággal kívánnak működtetni.
A megvalósult fejlesztések között említette a professzor az ország legnagyobb működő biobankját, a nyáron átadott mesterséges intelligenciakutatásra specializált szuperszámítógépet, illetve szekvenáló laboratóriumot. „Az egyetem az elektronmikroszkópos központ kialakítását eredetileg az uniós helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) támogatással tervezte – és bár ebben az utolsó pillanatig reménykednek –, de saját forrásból kezdett a beruházás megvalósításába” – fogalmazott Rovó.
Az amerikai Thermo Fisher Scientific által szállított krio-elektronmikroszkópok februárban érkeznek meg Szegedre és várhatóan márciusban már el is végezhetik velük az első méréseket. A központ kapacitása a teljes hazai tudományos közösség igényét le tudja majd fedni.
A központ hatékony kihasználása érdekében az SZTE szeretné létrehozni a krio-elektronmikroszkóp nemzeti platformot. Ennek keretében az egyetemek, kutatóintézetek saját szakembereik számára évi 30–50 millió forintos keretet elkülönítve tennék lehetővé, hogy a vizsgálatokat Magyarország végezzék el, ne kelljen a mintákat külföldre küldeni.
Rovó László hangsúlyozta, a központ létrejötte alapvetően fogja meghatározni a magyar tudományosság státuszát, hiszen a technológia alkalmazásával születő cikkek jellemzően az idézettség alapján a legrangosabb 10 százalékba tartozó folyóiratokban jelennek meg.
