100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
A „politikai foglyok” szabadon bocsátását követelte a Fidesz és KDNP frakcióvezetője is kedden az aradi vértanúk emléknapján, a Batthyány örökmécsesnél tartott közös megemlékezésen.
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője az MTI szerint arról beszélt, gróf Batthyány Lajos és az aradi vértanúk az önkény áldozatai voltak, az önkény természete pedig nem változott az emberiség évszázadai során. „Az önkényt nem érdekli, ki vagy és honnan jössz, mit tettél, vagy mit nem tettél, csak az érdekli, és csak azért büntet, amiben hiszel és amit képviselsz” – vélekedett.
Szerinte a ’48-asok utólag visszatekintve meglepően kevés dologban értettek egyet, de abban igen, hogy a magyarok csak független, saját alkotmánya szerint kormányzott országukban lehetnek szabadok, hogy a nemzeti jólét alapja az egyén szabad boldogulása, és abban is, hogy ezekért az eszmékért érdemes áldozatot hozni, ha kell a legnagyobbat is.
Bóka elmondta, azért áll ma itt, mert ő is hisz ezekben az eszmékben és abban is, hogy ezekért érdemes áldozatot hozni. „Kiállok közösségünk tagjai mellett, akik ennek terhét politikai fogolyként viselik, akkor is, ha most nem Aradon tartják őket fogva, hanem Cegléden, Kecskeméten vagy Szegeden.” Ezután a ’48-as elődhöz hasonlóan követelte „a politikai foglyok szabadon bocsátását”.
Bóka János ugyanakkor azt is mondta, az önkény mindenképpen elbukik, „arasson bármilyen nagy győzelmet is”, a függetlenség és a szabadság pedig „legyőzetve is diadalmaskodik”. Előbb volt a Budai várban emlékműve a császári parancsnoknak, mint örökmécses Batthyány tiszteletére Pesten, de az örökmécses lángja még most is ég, a császári parancsnok nevét pedig már csak a történelemkönyvek lapjai őrzik – vont történelmi pérhuzamot.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője is felszólalt, ő arról szólt, hogy most olyan idő van, amikor bátor emberekre van szükség, akik ki mernek állni az egyének szabadsága az ország függetlensége mellett, és azért is, amit a rendszerváltás óta kivívtak. Szerinte azok az emberek, akik 1848-49-ben bátrak voltak, majd október 6-án vagy lőpor és golyó általi halálra ítélték, vagy bitófára küldték őket, egyenes gerinccel, tiszta lelkiismerettel mentek a vesztőhelyre.
A KDNP frakcióvezetője felidézte az aradi vértanúk utolsó mondatait, és hozzátette, nem gondolták volna, hogy a márciusi ifjak követelései közül valaha még aktuális lesz Magyarországon a politikai státuszfoglyok szabadon bocsátására vonatkozó. „De sajnos így vagyunk ezzel ma, ma is azt követeljük, amit ’48-ban követeltek: akiket politikai okokból börtönöztek be, jogerős bírói ítélet nélkül vannak börtönben, azoknak a szabadságát követeljük.”
A Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 30-án rendelte el Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő, volt nemzeti fejlesztési miniszter letartóztatását, akit hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsít a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal.
Hankó Balázs fideszes országgyűlési képviselő, volt miniszter előzetes letartóztatását október 1-jén rendelték el, a politikust különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által kifizetett több mint 17 milliárd forint összegű támogatásokkal összefüggő büntetőeljárásban.
A Tisza-kormány szerint tavaly óta csaknem hatezer támogatási döntés köthető Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter nevéhez. Tavaly februártól idén áprilisig csaknem öt és fél milliárd forint közpénzt osztott szét 246 tételben, a döntések elemzésekor pedig jól látható mintázatok rajzolódnak ki:
Az áprilisi választás előtti két hónapban kétszer annyi pénzről született miniszteri döntés, mint előtte egy éven át.
2025-ben 139 tételben összesen 1,83 milliárd forintot osztott szét saját hatáskörében a miniszter; 2026-ban az április 12-ével záruló három és fél hónapban összesen 3,63 milliárd forintról döntött 107 tételben; márciusban csaknem 2 milliárd, az áprilisi fél hónapban 1,2 milliárd forint sorsáról határozott a tárcavezető.
Megjegyezték, hogy ezek az összegek látványosan kiugranak a korábbiak közül: a januári döntésekkel összesen 5 millió, a februáriakkal 419 millió forintot osztott szét Hankó Balázs. A Nemzeti Kulturális Alap 2019 utáni történetében sem volt hasonló bőkezűségre példa: a korábbi miniszterek közül Csák János általában 1–2 milliárdról, Kásler Miklós 2–2,7 milliárdról döntött egy évben; a megítélt miniszteri támogatások átlaga 13 millió forint volt, ez idén 34 millió forintra nőtt.
Hankó Balázs nemcsak a miniszteri keretből osztott pénzt: az NKA-n keresztül a nevéhez köthető döntések a választások előtti egy hónapban összesen 5,23 milliárd forintot tesznek ki. Feltűnőnek nevezték, hogy a választások előtti időszakban egyes döntésekkel nem várta meg a miniszter a támogatási időszak végét, s csaknem kétmilliárd forintot osztott szét így, három támogatási program között.
A döntések átvizsgálásakor arra is fény derült, hogy nem volt akadály, ha egy szervezet több helyről is kapott pénzt. Több olyan cég is felbukkant, amely a miniszteri keretnek és a kiemelt kulturális programok ideiglenes kollégiumának is kedvezményezettje volt. Ráadásul szinte biztosra lehetett menni azzal, ha valaki a miniszteri keretből kért támogatást: a kérelmezőknek az igényelt összeg 99,4 százalékát meg is ítélték. A hagyományos pályázati eljárásoknál ez az átlag 40–43 százalék.
