Az elemzők kellemes meglepetésként üdvözölték a várakozásaiknál alacsonyabb szeptemberi inflációs adatot, amelyben az üzemanyagok drágulását az élelmiszerek árának várt emelkedése helyett további csökkenés és a szolgáltatások díjainak mérsékeltebb emelkedése ellensúlyozta.

Központi Statisztikai Hivatal szerdán kiadott jelentése szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat az augusztusi 1,3 és a júliusi 1,2 százalékos emelkedés után. Egy hónap alatt 0,2 százalékkal nőttek az árak. Az elemzők 1,8 százalékos szeptemberi inflációt vártak.

Az infláció szeptemberi gyorsulásáért elsősorban a járműüzemanyagok drágulása felelt, az adat legfontosabb üzenete azonban az, hogy nem az üzemanyag okozta a meglepetést, hanem minden más. A forint gyengülése egyelőre nem érződött sem az élelmiszerek, sem a szolgáltatások árváltozásában. Havi összevetésben csökkent az élelmiszerek ára, de a valódi meglepetés a szolgáltatások 0,5 százalékos havi árcsökkenése volt.

Az ING Bank legfrissebb gyorsbecslése szerint az infláció az év végéig lassan emelkedő pályán mozoghat, decemberre eléri a 2,4 százalékot. A jövő év elején ugyanakkor a vállalatok már beépíthetik áraikba a másodikfél évben bekövetkezett költségemelkedést, aminek hatására az infláció átmenetileg 3,5 százalék közelébe emelkedhet. Az idei év egészében átlagosan 1,8 százalékos inflációval kalkulálnak a banknál.

Az Erste Banknál az idei évre szintén 1,8 százalékos, a jövő évre 3,0 százalékos átlagos inflációt várnak. Úgy vélik, a kilátásokat tekintve borúsabb a kép: a megemelkedett energiaárszint már kezd begyűrűzni a hazai termelői árakba, ami fokozatosan jelentkezik majd a fogyasztói árakban is. Ezzel párhuzamosan a globális élelmiszerárak is növekedésnek indultak az elmúlt hónapokban.

Az MBH Bank elemzőinek az MTI-hez eljuttatott kommentárja is arra utal, hogy a nyári lokális mélypont után az év végéhez közeledve fokozatos áremelkedésre lehet számítani, ennek jeleit mutatja az eggyel korábbi és a friss adatközlés is. Az MBH egyelőre nem módosítja idei átlagos 1,9 százalékos várakozását, 2027-re pedig 2,5–3 százalék közötti éves átlagos drágulást prognosztizálnak.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint az élelmiszerárak éves csökkenéséről megjelent friss KSH-adattal is azt igazolja, hogy a helyzet jó lehetőséget biztosít az árrésstop kivezetésére, ami így nem okozna újabb jelentős növekedést a fogyasztói árakban. Úgy látják, az árrésstop kivezetése után újra elinduló komolyabb árengedményes akciók több százezer magyar családnak tennék jó áron elérhetővé az alapélelmiszereket is.

Az árrésstop kivezetésével a települési kisboltok felszabadulnának a rájuk nehezedő nyomás alól, ami miatt tömegesen zártak be az elmúlt években, emellett újra elindulhatnának a beruházások és a fejlesztések a kiskereskedelmi szektorban – írta a szövetség.