A Civil Kollégium Alapítványhoz tartozó Víz Koalíció tanulmányt készített a hazai víziközmű-hálózatról, melynek már most is rossz, de tovább romló állapotára igyekeznek felhívni a döntéshozók és a lakosság figyelmét.

A kormány a nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatásért fizetendő díjat jelentősen megemelte tavaly decemberben, gyakorlatilag a vállalkozókra terhelve a rendszerfelújítás költségeinek egy részét. A Víz Koalíció évek óta próbálja felhívni a kormány figyelmét a hazai hálózat tarthatatlan állapotára, ami túlmutat azon, hogy büdös, barnás színű víz folyik a csapból az ország számos pontján, közölték lapunkkal.

Legfrissebb tanulmányuk alapján, ha a 2022-es ütemben folytatóik a csőrendszer cseréje, akkor országos átlagban 324 év, mire teljesen megújulna a hálózat. De mivel ez országos átlag, ezért ez csalóka: a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. ellátási területén 2022-es adatok alapján ez pl. 1752 évig tartana. A Szegedi Vízmű kifejezetten jól szerepelt ebből a szempontból, ugyanis

Szegeden „mindössze” 152 évig tartana a teljes csőrendszer-megújulás.

A víziközművek élettartama egyébként 50–100 év, erre tervezik a rendszereket, de „stresszes” hálózaton gyorsabb is lehet az amortizáció, míg kis használatnál akár 100 év feletti élettartam is elérhető.

A 2022-es adatok szerint a víziközmű-szolgáltatók átlagos értékesítési vesztesége országos átlagban 27,4%, ez a tendencia is romlott az elmúlt években. Itt is csalóka az országos átlag, mert míg a Fővárosi Vízművek területén ez az arány 20% alatt van, addig Borsodban 50% felett. Szegeden a Vízmű a középmezőnyben helyezkedik el 25%-os értékkel. Szintén középmezőnybe került a városi cég a hálózati veszteséggel, ez 19,6%-ra adódott városunkban.

A hibák arányaiban a Fővárosi Vízművek a legjobb, itt mindössze 0,15 eset jutott a hálózat egy kilométerére. Szegeden ez némileg több, 0,61-es értékre adódott, ami még mindig elmarad a legrosszabbul teljesítő Dunántúli Regionális Vízmű 2,32-es értékétől.

A teljes rendszerfelújítás sok évtizedes elköteleződést, tervezést és hatalmas forrásokat igényel, de nem nagyon van más választásunk, ha tényleg meg szeretnénk őrizni az ivóvíz-ellátásbiztonságot. Nemcsak az egészségügyi szempontok – rossz minőségű vagy nem vonzó csapvíz, ami miatt palackozott vizet vesznek az emberek –, a gazdasági veszteség – bődületes mennyiségű elveszett víz a rendszerben – és a társadalmi mozgások lekövetése miatt – az agglomerációk felduzzadása és az azzal kapcsolatos vízproblémák, korlátozások –, hanem a klímaváltozás miatt is.

Magyarország a közhiedelemmel ellentétben nem egy vízben korlátlanul bővelkedő ország, hanem az elfolyó vizek országa, a Homokhátság állapota pedig kifejezetten kritikus. A megváltozó csapadékviszonyok, az egyre gyakoribb és erősebb időjárási szélsőségek pedig, ha nem is holnap, de idővel elvezethetnek oda, hogy a mezőgazdaság és a lakosság együtt „versenyez” a vízért, ahova nem kellene eljutnunk, szól a Víz Koalíció közleménye.

A Víz Koalíció erőfeszítéseit és a tanulmányt, közte az interaktív, térképes adatvizualizációkat bemutató oldal itt érhető el. A diagramok és térképek az oldal végén találhatóak, míg a tanulmány ezen a linken érhető el.