Szerbiában is mielőbb meg kell nyitni a titkosszolgálati dossziékat, és minden állampolgárnak jogot kell kapnia arra, hogy kérvényezze: megfigyelték-e, ha igen, miért, és ki gyűjtött róla adatokat. Ezt Svetlana Stanarević, a Belgrádi Egyetem Biztonságtudományi Karának professzora, az Egyetemista Lista képviselője mondta a belgrádi Nova napilap november 9-i számában megjelent interjúban. Szerinte ez az új hatalom egyik prioritása kell legyen, a folyamatot pedig ne politikai bosszú, hanem szigorú törvényes eljárás vezérelje.

A javaslat a választás győztesének soraiból érkezik, egyelőre azonban csak egy interjúban felvázolt elképzelésről van szó. Stanarević szerint az iratokat ki kell vinni a polgári titkosszolgálat, a BIA birtokából, és külön kell kezelni a 2000-ig keletkezett történeti, valamint a 2000 óta gyűjtött anyagokat.

Az MTI összefoglalója szerint a dossziékat egy független állami bizottság kapná meg, az érintettek mindkét időszak irataiba betekinthetnének, a külföldi kémhálózatokról és a terrorfenyegetésekről szóló anyagok viszont titkosak maradnának. Az interjúban szóba kerültek azoknak az újságíróknak és aktivistáknak az aktái is, akiket az elmúlt két évtizedben jogtalanul hallgattak le.

A professzor arra számít, hogy a kompromittált vezetőket – a csúcson és a rendszer mélyebb szintjein egyaránt – már az első hónapokban lecserélik. Úgy látja, hogy a rendőrség és a titkosszolgálatok vezetőit nyílt pályázaton kellene kiválasztani: ezekre a posztokra sem párttag, sem olyan ember nem kerülhetne, aki a kinevezése előtti öt–tíz évben aktívan politizált, a szolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság elnökét pedig a legnagyobb ellenzéki párt adná.

Stanarević szerint Szerbiában elmaradt a teljes körű átvilágítás, ezért támaszkodhattak az egymást váltó kormányok évtizedeken át ugyanazokra a besúgóhálózatokra. Kísérlet pedig kettő is volt. A 2000-es rendszerváltás után, 2001 májusában rendelet oldotta fel az állambiztonság polgárokról vezetett nyilvántartásainak titkosítását. 2003 júniusáig mintegy nyolcezren kérdezték meg, van-e aktájuk, de csak 420 esetben találtak ilyet, ekkor pedig az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki a rendeletet. A parlament 2003-ban átvilágítási törvényt is elfogadott, ez azonban tíz évvel később úgy vesztette hatályát, hogy egyetlen esetben sem alkalmazták.

Magyarországon november 4-én vált nyilvánossá az ügynökakták első köre, itt a kommunista állambiztonság ügynökei, besúgói között lehet keresni. A szerb elképzelés ennél tovább menne, hiszen a 2000 utáni, már a demokratikus kormányok idején zajlott megfigyelésekbe is betekintést adna.