Kedves Olvasók!

Bálint András vagyok, a Szegeder fotósa, ismét én írom a hírlevelet. Sajnos a hétre telis-tele vagyunk szomorú hírekkel, írtunk egy szegedi halálos munkabalesetről, volt Szegeden porördög, áramszünet, csőtörés, tűzeset. De ezek mellett beszámoltunk arról is, hogy az agráriumban mekkora sikerrel terjed a mesterséges intelligencia használata.

Lássuk, mi történt Szegeden és környékén július 31. és augusztus 6. között!

1. A 17 éves munkás halála

Életét vesztette egy 17 éves fiú egy szegedi építkezési telephelyen. Az ügyben továbbra is nyomozás zajlik foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanújával, ezért a rendőrség több információt nem közölt. Farkas Anna kollégám cikkében inkább a jogi körülményekre, és a munkavédelem, és különösen a diákmunkások védelmét szolgáló intézkedések, munkaügyi előírások, és munkáltatók felelősségére terelődik a hangsúly. Az ügyben nyilatkozó szakértők szerint a diákmunkások kiemelt figyelmet élveznek, csak számukra biztonságos munkát végezhetnének, ám a nyomozás lezárulta előtt felelősséget megállapítani nem lehet.

→ Elolvasom a teljes cikket

2. Az SZTE mesterséges intelligenciával figyelné a növényeket

Az Szegedi Tudományegyetemen mesterséges intelligenciára épülő növényfigyelő rendszeren dolgozik, amely képes megállapítani a növények állapotát, még azelőtt, hogy azokon látható tünetek jelentkeznének. Varga Péter Miklós, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület általános alelnöke szerint a rendszer hatásosságát nem feltétlenül az újonnan fejlesztett technológia működése fogja befolyásolni, hanem a magyar mezőgazdaság résztvevőinek ahhoz való alkalmazkodása. A digitalizáció, és az adat alapú gazdálkodás bár segíthetné az agráriumot, a szakember szerint ez addig nem lesz sikeres, amíg a gazdák a műszerek helyett saját megfigyeléseikre, vagy más gazdálkodók tanácsaira hallgatnak.

→ Elolvasom a teljes cikket

3. Európa egyik legforróbb városa

A Dél-Alföldet már napok óta az elmúlt sok esztendő legmegterhelőbb hőhulláma súlytja, amihez súlyos aszályhelyzet is társul. Hétfőn Szegeden 39 fokot mutattak a hőmérők, amivel városunk jó eséllyel pályázik az Európa legmelegebb városa címre. A történet sajnos nem áll meg annyiban, hogy egyszerűen csak meleg van, a területet egy rendkívüli aszály, és általános vízhiány is szorongatja, amit már a mindennapi életünkben, vagy akár a mezőgazdaságban is érezhetünk. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a megnövekedett hőmérséklet többlet energia-, és vízfelhasználással is jár, amely próbára teszi az ellátó rendszereket. Szűcs Dániel kollégám körbe is járt a belvárosban, ahol a máskor pezsgő terek teljesen kihaltak voltak.

→ Elolvasom a teljes cikket

4. Olyan kevés a víz, hogy új vízmérce kellett a Tiszára

A Duna vízállása mellett a Tisza is rendkívül visszahúzódott, igaz, szerencsére egy atomerőművet nem kell ellátnia. Kedvenc folyónk szintje annyira alacsonyan volt a héten, hogy az ATIVIZIG-nek egy kiegészítő vízmércét kellett telepíteni a Tisza 173,6 folyamkilométer szelvényébe, kihelyezésére azért volt szükség, mert a már létező mérési módszerekkel a folyó vízállása nem lenne pontosan nyomonkövethető. Az írásban megszólaló Kozák Péter, az ATIVIZIG igazgatója arról beszélt, hogy Mindszentnél ötven, Algyőnél huszonöt, Szegednél pedig tizenöt éve nem volt ilyen alacsony vízállás. Szerinte az elmúlt három-négy évben megszakadt a Tisza természetes éves ritmusa: a korábban tavasszal érkező árhullámok elmaradnak, ezért a hullámterek nem tudnak megfelelően feltöltődni vízzel.

→ Elolvasom a teljes cikket

5. Lázár János szerint őrültség, „hogy kiengedjük az édesvizet, sokkal többet, mint ami az országba bejön”

A legutóbbi Fidesz-kormány egykori építési minisztere ellentmondásba keveredett saját pártjának retorikájával, miszerint az eddig nem látott aszályra való felkészülés, vagyis annak hiánya az újonnan felállt Tisza-kormány hibája. A 2025 decemberi parlamenti bizottsági meghallgatáson Lázár szerint a kormány hibát követett el, amiért nem építettek korábban víztározókat, és elmúlasztottak az aszályos nyarakra való felkészülést segítő beruházásokat. A volt miniszter arról is beszélt, hogy az Alföldön mintegy 200 milliméter vízhiány alakult ki, ezért szerinte a „teljes megsemmisülés felé haladunk”. Az ülésről megjelent felvétel szöges ellentéte a már ellenzékbe szorult Fidesz jelenlegi retorikájának, akik például Paks részleges leállását is a Tisza nyakába varrnák.

→ Elolvasom a teljes cikket

A hét képe

Szerdán budapesti kollégáinktól értesültünk a katasztrófavédelem közleményéről, és azonnal szóltunk is Tóth Balázs fotósnak, hogy nézze meg a lángoló Szőke Tiszát. Állítása szerint körülbelül 90 fotót készített, amelyek közül ez bizonyult az egyik legjobbnak. A kompozíció tisza, az ikonikus hajóroncs rozsdás színei jól mutatnak a kékkel, és a lebegés is egy furcsa hangulatot ad a képnek, amelyen maguk a lángok nem is látszanak, csak a füst meg a tűzoltók.

Ezek történtek még

1. Porördög tombolt a BYD építkezésen, a tornádókhoz képest ez a jelenség nem veszélyes, bár a forgási sebesség elérheti a 200 km/h-t
2. Négy hónap vágányzárért cserébe 8 perccel gyorsabb vonat, avagy felújítják a Kiskunfélegyháza-Szentes vonalat
3. Ruzsán bújkált egy második világháborúban lelőtt lengyel gép pár darabja, ezek most visszakerültek az anyaországba
4. Makó lett az ország legnagyobb városa, ahova nem lehet vonatozni
5. A tízemeletes panel szólott: „Ez kellett nektek, tiszások!” – áramszünet a Csongrádi sugárúton
6. A BYD azt állítja, hogy hosszú távon magyarokkal töltenék fel a szegedi gyárat